Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 3-4. (Pápa, 1992)
Varga István: Későbronzkori üveggyöngy Bakonyjákóról
ACTA MUSEIPAPENSIS PÁPAI MÚZEUMI ÉRTESÍTŐ 3-4—1992 VARGA ISTVÁN KÉSŐBRONZKORI ÜVEGGYÖNGY BAKONYJÁKÓRÓL ( 1 ) Bevezetés Az üveget az emberiség már több ezer év óta ismeri. A különböző történelmi korok során gyártástechnológiája sokat változott. Más-más folyósítóanyagot (nátrium-karbonátot, kálium-karbonátot, bór-oxidot), színezéket (Cu-, Fe-, Mn-, Co-, Ti-, Cr-, V-oxidot, fémkolloidot), vízoldhatóság csökkentő anyag (CaC03-ot, Pb-, Al-, Baoxidot) használtak. A fentiekben említett fő- ill. mellékkomponensek egy adott történelmi kor, míg az ezeket helyettesítő nyomelemek esetében egy adott földrajzi terület üveggyártására lehetnek jellemzőek. Mindezideig üvegeken sokféle kémiai vizsgálatot végeztek. A legnagyobb számban alkalmazott módszerek közé tartozik az emissziós színképelemzés (2). Ezen belül az egyenáramú ívgerjesztés különösen alkalmas a szennyező-, kísérő- és színezőelemek vizsgálatára, de az utóbbi időkben a Grimm-féle glimnkisülés ill. az ICP-t is felhasználták (3). Különféle üvegek elgőzölögtetésére alkalmasnak találták a vezérelt rubinlézert is (4). Napjainkban egyre elterjedtebben alkalmazzák a neutronaktivációs analízist (5, 6) is, amely segítségével szinte az összes, az üveg szempontjából fontos elem koncentrációja meghatározható. De sor került olyan speciális módszer bevetésére is, mint a Mössbauer-spektroszkópia (7, 8), amellyel az üvegben lévő vasatomok oxidációs állapotáról és kémiai környezetéről lehet információt kapni. Számomra a régészeti lelet vizsgálata során elsődleges feladat volt annak tisztázása, hogy valóban üveggel vane dolgunk, hisz ez megjelenéséből nem volt egyértelműen eldönthető, vagy valamilyen ásványi anyaggal állok szemben. Az üveggyöngyöt polarizációs mikroszkóppal vizsgálva, áteső fény és polárszűrő alkalmazása esetén interferenciacsíkok nem jelentkeztek, vagyis amorf szerkezetű. A minta kagylós törése, valamint a mikroszkóp alatt megfigyelhető légbuborékok szintén alátámasztották üveg mivoltát. Ezután sor került kvalitatív lézeremissziós elemzésre is (9), amelyből a fő- és mellékkomponensek, valamint a nyomelemek voltak meghatározhatók, amelyek az 1. táblázatban láthatóak. Amint az eredményekből látszik, az üveg kimutatási határ feletti menniységben bórt nem tartalmaz, tehát az semmiképp nem lehet mellékkomponens. Ebből következően készítésekor folyósítóanyagként bórt nem alkalmaztak. Neutronaktivációs analízis segítségével (10) meghatároztam az elemek koncentrációit, amelyek a 2. táblázatban láthatóak. Kísérleti eredmények f őkomponensek mellékkomponensek nyomelemek Si, Mg, Na, Al Cu.Fe Zn,Ag, Mn, Ti, Ni, Pb 1. táblázat: Az üveggyöngy lézeremissziós színképelemzéssel mért elemek Table 1.: Measured elements by laser emission spectral analysis in glassbeads
