Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 3-4. (Pápa, 1992)
Költő László-Kis Varga Miklós: A Pápai Helytörténeti Múzeum néhánykésőbronzkori leletének röntgenemissziós analitikai vizsgálata
RÖVIDÍTÉS PáME=Acta Musei Papensis (Pápai Múzeumi Értesítő) JEGYZETEK l A 78.7.1. lsz. alatt átadott 12 db karperec töredék közül két, véletlenszerűen kiválasztott darab elemzését végeztük el. 2 A módszer részleteinek pontos ismertetésére itt nem térünk ki. Az általános mérési paraméterek és a mintaelőkészítés leírása többek között megtalálható: Költő László: Avar kori bronztárgyak röntgenemissziós analízése = Somogyi Múzeumok Közleményei 5. (1982) 8-10,; ill. Költő László - Kis Varga Miklós: The examination of platings of late Avar bronze cast = Problems of completion, ethics and scientific investigation in the restoratio/proc. of the 3rd Int. Rest. Sem. Veszprém, 1981. 128-140. 3 A tárgyak egy részét a Veszprémi Vegyipari egyetemen Bakos Miklós és Borszéki János is megvizsgálta lézermikroszínkép elemzéssel. Az elemzések összehasonlító táblázatát és értékelését ld.: PáMÉ 2(1989)25-29. A Költő 1982. op. cit. 1. táblázat. 5 A Veszprémi Vegyipari egyetemen kidolgozott, emissziós analitikai eredmények statisztikai feldolgozására alkalmas „ALAK" nevű program használatának lehetőségéért Borszéki Jánosnak tartozom köszönettel. 6 A kétszeresen kettős kúpos fejű tű elemzésére két alkalommal került sor, mivel ellenőriznünk kellett a Veszprémben kapott eredményeket, melyek szerint a tű alapanyaga sok cinket is tartalmazott volna. Az 1987. máj. 11én elvégzett ellenőrző mérések során kiderült, hogy a cinktartalom a restaurálás során alkalmazott kiegészítőanyagból származik, s a kiegészítés közelében elérte a 5,4 %-ot. Jelen táblázatban az első mérés eredményét közöljük, tekintettel arra, hogy a második sorozatban mért eredmények (ezzel együtt) megtalálhatók: Ilon Gábor: Adatok az Északnyugat-dunántúl későbronzkorának bronzművességéhez=PáMÉ 2(1989) 2. táblázatban. Azzal a megjegyzéssel, hogy ott a cinktartalom értéke nem szerepel. Röntgenemissionsanalyse einiger jungbronzezeitl ichen Funde des ortsgeschichtlichen Museums in Pápa Im Jahre 1986-87 haben wir für das Ortsgeschich tlihe Museum in Pápa an jungbronzezeitl ichen Funden insgesamt 15 Zusammensetzungsanalysen durchgefürt. In den Testkörpern haben wir die paralelle Messung und Bestimmung der 7 demente (Fe, Ni, Cu, AS, Pb, Ag, und Sn) mit Röntgenemissionsanalyse unternommen, mit einer Isotopanregung von J-125 Massenzahl und mit einer Messzeit von 300 sec. In dieser arbeit versuchen wir, die elementare Zusammensetzung der Funde aus Ugod-Katonavágás, aus Farkasgyepű-Pörös-Wald und aus Németbánya-Felsőerdő zu vergleichen. Im allgemeinen ist jeder Testkörper Zinnbronze mit großem Zinngehalt (der Zinngehalt liegt zwischen 15-20 %) aber auf Grund der mit Computer durchgeführten Cluster-Analyse kann man hier zwei Gruppen unterscheiden,eine mit größerem und einem mit kleinerem Zinngehalt. Im Falle von zwei Testkörpern haben die Messungen an der Oberfläche wegen der hochgradigen Oxidation keine anrechenbaren Ergebnisse gegeben. Im Laufe der Clusteranalyse konnten wir auf Grund der Zusammensetzung - dem Gegendstand typ oder dem Fundort nach - keine Abtrennung feststellen . Aus dieser Tatsachhe kann die Schlußfolgerung gezogen werden, daß die Erzeuger der einzelnen Gegenstände die glechen technologischen Kenntnisse hätten, obwohl auf die Frage, ob die untersuchten Gegenstände aus derselben Werkstatt stammen, oder wohwr der rohstoff kommt, aus Mangel an der Bestimmung der Spurelementproportionen und wegen der geringen Testkörperzahl, keine sichere Anwort kann gegeben werden. L.Költö Rippl-Rónai Múzeum Kaposvár H—7401
