Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 3-4. (Pápa, 1992)

Mithay Sándor: Adatok a pápai Esterházy uradalom tisztikarának történetéhez (1927-1945)

Az erdőgazdasági főcsoportba tartozó számlák ugyancsak termelőkerületek szerint a következő két alcsoportra osztandók fel: 1. ugodi erdőgazdaság és 2. devecseri erdőgazdaság. A mezőgazdasági főcsoportba tartozó alcsoportokba az egyes termelő kerületek termelési rendje által megszabott, illetve szügségeltetett számlák nyitandók. A mezőgazdasági főcsoporthoz tartozó kerületek részére a talajművelésbe vágó összes tevékenység elszámolására egy számla ún. Talajművelés számla fektetendő fel. III. Hitbizományi és allódiális vagyon Az üzemágankénti befektetések szerves összefüggése következtében a hitbizományi és allódiális vagyon egy ugyanazon a számlákon számolandó el. A hitbizományi és allódiális vagyon azonban külön kitüntetendő úgy, hogy a könyvekből a hitbizományi és allódiális vagyon bármikor külön-külön is megállapítható legyen. IV. Kerületi számadások A mezőgazdasági és erdőgazdasági főcsoportba tartozó kerületek a központi számvitelhez szükséges kerületi számadásaikat a részükre megállapított számlaterv szerint rovatolva havonta készítik, lezárják és okmányokkal felszerelve legkésőbb a számadási időszakot követő hónap 5-ig a központi számvevőségnek beküldik. A központi számvevőség a benyújtott kerületi számadásokat ellenőrzi és ellenőrzés után a megállapított kétalapkönyves kettősrendszerű elszámolás alkalmazásával azokat feldolgozza. V. Költségvetés Úgy a jószágfelügyelő, mint az erdőmester tartozik minden év január 5-ig az arra az évre szóló, kerületenként részletezett költségvetést a központi számvevőségnek megküldeni. A központi számvevőség kerületi költségvetéseket összesíti, a központi költségvetéssel kiegészíti és jóváhagyás végett elémterjeszti. Úgy a jószágfelügyelő, mint az erdőmester az évi költségvetésen kívül tartozik még havi költségvetést is készíteni, és havonta minden hó 5-ig a központi számvevőségnek megküldeni. Ezek a havi költségvetések szintén termelőkerületek szerint részletezendők. A költségvetés keretül szolgál, amelyen belül a számadási év végére változások történhetnek. VI. Központi pénztár A pápai uradalmi pénztárt központi pénztárrá szervezem át. A birtok összes bevételei, tehát úgy a mezőgazdasági, mint az erdészeti, valamint a központi igazgatás hatáskörébe utalt tevékenységek utáni bevételek a pápai központi pénztárba folynak be éspedig olyképpen, hogy a pápai ügyletek után befolyó pénzek direkt a központi pénztárba fizetendők be, míg a pápai központi pénztár székhelyén kívüli ügyletek után befolyó összegek a M. kir. Postatakarékpénztárnál vezetett 3797. számú csekkszámlára fizetendő be, illetve klíringben átutalandók. Evégből úgy a mezőgazdaság, mint az erdőgazdaság, valamint a központi igazgatás hatáskörébe tartozó ügyletek megkötésénél kötlevélen a fizetés teljesítését fenti rendelkelzés értelmében kell kikötni, ha az ügylet kötlevél nélkül, pusztán szóbeli megállapodással köttetik, úgy a fenti fizetési rendelkezés a szóbeli megállapodásban is kikötendő. A mezőgazdasági és erdőgazdasági főcsoportba tartozó termelőkerületek, minthogy összes bevételeiket a központi péztárba szolgáltatják be, a termeléshez szükséges pénzmennyisége a jóváhagyott költségvetés alapján a központi pénztártól igényelhetik. A kerületek igénylését, valamint központi igazgatás hatáskörébe utalt tevékenységből eredő igénylését a jószágfelügyelő, illetve erdőmester utalja ki, s az igényelt összeget a számvevő ellenjegyzése mellett a pápai központi pénztár fizeti ki. A M. kir. Postatakarékpénztárnál vezetett 3797. számú csekkszámláról - minthogy ezen csekkszámla a központi péztár tartozéka -, a jószágfelügyelő illetve erdőmester a számvevő ellenjegyzése mellett utalhat. Amennyiben bárminemű utalás a költségvetésben jóváhagyott összeg 25 %-át meghaladná, úgy a 25 %-on felüli utalás csak engedélyemmek honorálható. A központi péztárba befolyó összegekből fedezendő elsősorban a közteher, azután a költségvetésbe felvett többi kiadások, végül a költségvetésben nem előirányzott esetleges rendkívüli kiadások. A kerületek által későbbi fizetésre eladott termékek ellenértékével eladó kerületek havi számadásaik benyújtása alkalmával elismertetnek, azonban az első kerületeknek kell arról gondoskodni, hogy a későbbi fizetésre eladott termékek ellenértéke az eladási feltételek szerint megállapított pontos időben a központi péztárba be is fizettessék.