Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 3-4. (Pápa, 1992)

Mithay Sándor: Adatok a pápai Esterházy uradalom tisztikarának történetéhez (1927-1945)

lőnek (amig ez a beosztás tart) a lótartásra évi 800 P jár. Gyógyszerkezelés és gyógyszer a közvetlen családtagoknak is. (39/1927. Sz.) Ebben az évben az erdőtiszteknél, ahol a viszonyok megengedik, 2 db anyadisznó és 12 db egy éven aluli süldőt legeltethet télen-nyáron. Legelő hiányában váltság nincsen (6/1927.). Az általános fizetés-rendezéssel kapcsolatban a mezőgazdasági és számviteli tiszteknek, akik az V., illetve magasabb fizetési osztályban vannak, készpénz járandóságuk 1927. január 1-től minden évben 5 év multával 10 % korpótlék jár (11/1927.). Ebben az évben a teljes tisztikar 20 főből állott. Itt jelenleg csak az illetmények és javadalmak szempontjából soroltuk fel a példákat és a hasonlókat elhagytuk. Egyforma járandóságok többször is előfordulnak ugyanannál a rangú és szolgálati évü személynél. A fenti évben 1 uradalmi igazgató, 1 számvevő, 1 számrevizor, 4 számtiszt, 2 számgyakornok, 1 központi pénztárnok, 1 főerdőmérnök, 2 erdőmérnök, 2 segéderdőmérnök, 1 fővadász, 1 jószágfelügyelő, 2 főintéző, 3 intéző, 4 segédintéző, 1 főkertész, 1 szőlő és pincekezelő szolgált az uradalomban. 1928-ban újabb fejlemény az illetmények területén az, hogy Thomschits Rezső intéző előléptetésével kapcsolatban: főintézővé nevezik ki (évi 2544 P az illetménye, azonkívül természetben 25 q búza, 25 q rozs, 4 q árpa, 10 q szemes tengeri, 50 ürméter hasáb tűzifa, 2920 1 tej, 2 hold szántó egyszer szántva, 600 négysz. kerti föld, 4 anyaser lés és 20 malac részére legelő és szolgálati lakás (26/1928. Sz.). Pápán eddig saját uradalmi kezelésben volt a pápai Főtéren működő „Gróf Esterházy Tamás pápa, ugodi és devecseri uradalmi termékeinek elárusító üzlete" cég és azt 1928. szeptember 5-től Tinágl Lajos „üzletkezelő"-nek adja át szerződéssel. Ebben az évben Koráth Jenő számvevőt főszámvevővé nevezi ki az uradalom igazgatója, báró Neuenstein Ferdinánd. A Koráthtal közölt megállapodás (3/1928. Sz.) jellemző az uradalom vezetőinek gondolkodására (Függelék II.). Egy gazdasági gyakornoknak (Kalmár Antal) ideiglenes minőségben a járandósága havi 170 P. Minden 1-én kapja ezt a fizetést. Jér neki azonkívül természetbeni lakás, havi 1 m

3 tűzifa, gyógyszeres kezelés. „A szolgálati viszonyból kifolyólag" a kivetett adót az uradalom viseli (10/1928.). Ha nem áll az uradalom rendelkezésére szolgálati lakás, akkor például Juhász Imre gyakornok esetében évi 640 P-t utalnak ki részére lakáspénzként (17/1928. Sz.). Egy évi próbaidőre veszik fel Bászler Géza számgyakornokot: illetménye 1 800 P, természetbeni járandóságai: 12 ürm. hasáb tűzifa és lakás, gyógyszeres kezelés is megilleti. Nyugdíjra igényt nem tarthat. Próbaidő alatt a szolgálati viszony bármikor minden előzetes felmondás nélkül megszűntethető. A próbaidő letelte után felmondási idejét egy évben állapítják meg (6/1928. Sz.). Másutt munkát nem vállalhat. Egy hat hónapra felvett gazdasági gyakornok alkalmaztatása az idő elteltével „minden felmondás nélkül megszűnik". Havi javadalmazása 150 P, és 1 m tűzifa (7/1928. Sz.). Noll Ferencet segédtisztté léptetik elő és évi javadalma 2760 P, természetben 12 ürm. hasáb tűzifa és szolgálati lakás (28/1928. Sz.). Az uradalmi számvevő, Koráth Jenő és az erdőmester (Kozlovszky István) „állásuknak megfelelő lakást, fűtést, világítást és kerthasználatot kapnak" és egy szolgatatás is jár nekik. Azonkívül egyenkint 9 600 P, a törzsfizetésük és „ez nem lehet kevesebb, mint 3 (három) vagon szokványbúza ára budapesti paritásban" (34/1928. Sz.). Dr. Panner Géza főszámvevőt 1929. január 1-től nyugdíj illeti meg. 1928. szeptember 21-én az uradalom vezetősége szerint az év végéig jár neki eddigi illetménye. 24 000 P-t kap minden kamattérítés nélkül október 20-ig, 4 000 P-t 1929. január 20-án, 10 000 P-t fizetnek ki igényei teljes kielégítésére. Majd 1929. április 30án ismét 10 000 P-t utalnak ki részére. A gróf aláírat vele egy iratot, amely kötlevélben semmiféle követelése nincs az uradalommal szemben, ha a fenti összegeket kézhez kapja (19/1928. wSz.). Tamás gróf ez év január 1-én kinevezte magántitkárává Molnár Elemért, hogy ügyeit intézze, levelezését és személyére vonatkozó számláit rendezze, továbbá „privát pénzügyeimet lebonyolítja". A felmondási idő kölcsönösen fél év. Javadalmazása havonta 280 P. „Készpénzfizetésén kívül semmiféle természetbeni járandóságra igényt nem tarthat" (32/1928. Sz.). Megfelelő lakást és ellátást az uradalomtól kap. Szigorúan elrendelik, hogy mindenféle adóügyi iratot a számvevőségnek kell beküldenie. Ez a rendelet nem vonatkozik a forgalmi, a fényűzési, az állatforgalmi és a fogyasztási adóra (11/1928. Sz.). Egy újabb rendelet szerint mindenféle kérelem és jelentés csakis szolgálati úton juthat Tamás grófhoz és Neuesteinhez. Az erdőmester, a számvevő és a központi intéző útján történik a kérelmek előterjesztése. Aki a szolgálati utat megkerüli, azt azonnali hatállyal elbocsájtják (15/1928.). Az uradalmi alkalmazottak csakis az uradalmi orvosnál jelentkezhetnek vizsgálatra és ennek alapján nyújthatnak be elfogadható számlát a gyógykezelésükről. Tisztek és családtagjaik számáról kimutatás készül és havonta kell jegyzéket készíteni asszerint, hogy melyik uradalmi orvos gyógykezelési körzetébe tartoznak (19/1928.).