Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 3-4. (Pápa, 1992)

Temesváry Ferenc: Janicsáry Sándor országgyűlési képviselő feliratos szablyája

Rónay János a Torontál megyei Kiszomboron született 1837. február 14-én. Torontál megye szabadelvű küldötte. Jogi tanulmányokat folytatott és 1867 után közhivatalt vállalt. 1871-ben a Torontál megyei Ivándán gazdálkodik. Ellenzéki politikusként kezdi, de mint szabadelvűt választják a nagyszentmiklósi kerületben képviselővé. Rudnyánszky Béla 1866. március 29-én született. Nyitra megye szabadelvű küldötte. Jogi tanulmányai után katonai szolgálatba lépett és 1866-ban mint huszárhadnagy vesz részt a porosz háborúban. 1892-ben a Nemzeti Párt képviselője, de később kivált pártjából és a kormánypárthoz csatlakozott. Schmidt Gyula Eperjesen született 1837. január 25-én. Sáros megye szabadelvű küldötte. Jogi tanulmányokat végzett, majd ügyvéd lett. 1862-1864 között segédtanár. 1867-ben eperjesi váltójegyző, majd 1871-től főügyész. 1880 után igazgatósági és elnöki tisztségek sorát látta el. Semsey László Pesten született 1869. december 24-én. Abaúj-Torna megye szabadelvű küldötte. Jogi tanulmányai után katonai szolgálatot teljesít. Huszárhadnagy, majd leszerel és politizálni kezd. Cs. kir. kamarás, a milleneumi ünnepségek alkalmából az uralkodó szertartásmesteri címmel ruházza fel. 1904-ben a disszidensekhez csatlakozott. Budapesten hunyt el 1943. május 5-én. Serényi Béla gróf Pesten született 1866. június 16-án. Borsod megye szabadelvű küldötte. A szabadelvű párt küldötteként lépett a politikai porondra. 1903-1905 között kereskedelmi államtitkár, 1910-1913-ig KhuenHéderváry kormány földművelésügyi minisztere. Ugyanezen feladatot látja el a második és a harmadik Wekerle kormány idején. Budapesten hunyt el 1919. október 15-én. Sipeky Sándor Klobusicán született 1857. június 1-én. Trencsén megye szabadelvű küldötte. Honvédhuszárhadnagy. Jogi tanulmányainak befejezése után árvaszéki jegyző. Később hivatalától megvált, birtokára költözött és a megyei közigazgatásban vett tevékeny részt. 1889-ben választották először képviselőnek. Siskovich Tamás Gödrén született 1838. június 2-án. Bács-Bodrog megye párton kívüli küldötte. Jogi tanulmányainak befejezése után Baranya megye tiszteletbeli főügyésze. Családi birtokán gazdálkodik, résztvesz a megyei mozgalmakban és 1869-ben a sásdi kerület képviselőnek választja. Smialovszky Valér Bicsickán született 1853. március 28-án. Trencsén megye szabadelvű küldötte. Részt vett 1878-ban a boszniai háborúban. 1879-ben ügyvédi diplomát nyert. Ezt követően élénk részt vett Trencsén megye életében. Különösen a Felvidéket érintő beszédei váltak ismertté. Szajbely Gyula 1848-ban született. Vas megye szabadelvű küldötte. Jogi tanulmányokat végzett, majd a családi birtokon gazdálkodik. Résztvesz Vas megye politikai életében. 1878-ban Kőszeg küldötteként megy a parlamentbe, de a boszniai okkupáció miatt elhagyja a pártot és párton kívüli lesz. 1887-ben ismételten a szabadelvű párthoz csatlakozott. Nagy szerepe volt a magyarországi vasúthálózat fejlesztésében. Szapáry László gróf Perkátán született 1864. május 16-án. Vas megye párton kívüli küldötte. Londonban követségi attasé. Rövid időre pártja egyházpolitikájának liberális mivolta miatt ellenzékbe vonult. 1896-tól Fiume kormányzója. 1922-1924 között nagykövet Londonban. Bécsben hunyt el 1939. október 12-én. Szemere Attila Párizsban született 1859. június 1-én. Borsod megye szabadelvű küldötte. 18 éves korától a Pesti Hirlap, Nemzet, Magyarország munkatársa. 1881-től Afrikában, Ázsiában tölt három évet. Hazatérve gazdag gyűjteményét az Iparművészeti Múzeumnak juttatja. 1892-ben a Magyar Hírlap társtulajdonosa. Budapesten hunyt el 1905. július 25-én. Szerb György Belényesen született 1850-ben. Krassó-Szörény megye szabadelvű küldötte. Jogi tanulmányainak befejezése után 1871-1876 között a földművelésügyi minisztériumban fogalmazó. 1876-tól képviselő. 1878ban a görögkeleti román egyházkongresszus tagjává választják. Széchenyi Aladár gróf Lábodon született 1862. február 15-én. Nyitra megye szabadelvű küldötte. Jogi tanulmányainak befejezése után tartalékos hadnagy. 1887-től kisebb megszakításokkal országgyűlési képviselő. 1916-1919 között Somogy megye főispánja. A világháborúban Tolna, Baranya, Somogy megye élelmezési kormánybiztosa. 1926-ban az MTA-tól jelentős anyagi támogatást kap céljai előmozdítására. Budapesten hunyt el 1936. május 11-én. Széli Kálmán Gasztonyban született 1845. június 8-án. Vas megye szabadelvű küldötte. Az MTA tagja. 18691911-ig megszakítás nélkül a szentgothárdi kerület képviselője. 1875-1878 között pénzügyminiszter Wenkheim és Tisza kormányában. Rátótón híres szarvasmarha gazdálkodást folytatott. 1899-ben miniszterelnök és ideiglenesen belügyminiszter. 1902-ben ő kötötte meg a híres Széll-Körber paktumot. 1903-ban az újoncjavaslat miatti obstukció megbuktatta. 1906-ban az Andrássy-féle disszidens csoporthoz tartozott. Rátóton hunyt el 1915. augusztus 16-án.