Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 3-4. (Pápa, 1992)

Temesváry Ferenc: Janicsáry Sándor országgyűlési képviselő feliratos szablyája

Luppa Péter Pomázon született 1838. június 21-én. Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye szabadelvű küldötte. 1875ben Szentendre küldi először a parlamentbe. Vezető szerepet játszott a magyarországi görögkeleti egyház életében. Mint mérnök is jelentős szerepet játszott. Pest megye tiszteletbeli főmérnöke. 1863-ban Pomázon mintagazdaságot szervez, Pomázon hunyt el 1904. december 28-án. Matlekovits Sándor Pesten született 1842. október 12-én. Pozsony megye szabadelvű küldötte. Híres közgazdasági író, az MTA tagja. 1865-ben a pesti egyetemen magántanár. 1867-ben vámügyi előadó, 1878-ban tanácsos. Képviselői tevékenységét 1881-ben kezdte. Ipari szakmunkái nagy mértékben segítették a magyar iparostársadalmat. Budapesten hunyt el 1925. november 30-án. Matuska Péter 1841. július 14-én született. Liptó megye szabadelvű küldötte. Ügyvédi vizsgát tett, majd irodát nyitott. Először Liptószentmiklós választotta képviselőnek. Mint a Johannita rend lovagja halt meg Rásztokán. 1901. szeptember 22-én. Meszlény Lajos Kőszegen született 1853. augusztus 12-én. Fejér megye Függetlenségi és Kossuth párti küdötte. Jogi tanulmányainak befejezése után Fejér megye tiszteletbeli jegyzője, majd szolgabírája. O szervezte megyéjében a Függetlenségi pártot. Már 1881-ben mint képviselő kerül a parlamentbe. Székesfehérvárott hunyt el 1901. augusztus 20-án. Mezei Mór Sátoraljaújhelyen született 1836. január 17-én. Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye szabadelvű küldötte. Alapító tagja volt 1861-ben az Országos Magyar Izraelita Egyesületnek. Szerkesztője a Magyar Izraelia című lapnak. Budapesten hunyt el 1925. november 20-án. Mikszáth Kálmán Szklabonyán született 1847. január 16-án. Fogaras megye szabadelvű küldötte. író, kritikus, a magyar próza nagy mestere. Az MTA tagja. Számos budapesti és vidéki lap munkatársa. 1887-től élete végéig képviselő Illyefalva, Fogaras, Máramarossziget mandátumával. 1897-ben saját kiadásában jelentette meg az Országos Hírlapot, de vállalkozása megbukott. Budapesten hunyt el 1910. május 28-án. Molnár Béla Gálszécsen született 1865. december 22-én. Zemplén megye szabadelvű küldötte. Tanulmányait befejezve Tokajban játszik kiemelkedő szerepet. Mint a tűzkárosultak kormánybiztosát küldik 1892-ben a képviselőházba. Gálszécsen hunyt el 1926. július 31-én. Münnich Aurél Iglón született 1856. május 11-én. 1884-től Szepes megye szabadelvű küldötte. Jogtudós. 1885ben honvéd főhadnagy, 1890-ben százados. A Kárpátegyesület elnöke. 1897-ben Igló díszpolgárává választják. Budapesten hunyt el 1906. április 28-án. Nákó Kálmán gróf 1822. február 22-én született. Torontál megye szabadelvű küldötte. Atyja alapította a híres nagyszentmiklósi földművesiskolát. 1864-ben újraszervezi. Közpályára neje halála után lépett. Nagy szerepet vitt az Aranka csatorna-tásaság alapításánál. Kórházakat alapított, mintaiskolákat nyitott. 1887-től országyűlési képviselő. 1901-ben nem vállalt mandátumot. Abbáziában hunyt el 1902. december 30-án. Neiszidler Károly Esztergomban született 1832-ben. Pozsony megye szabadelvű küldötte. Papi pályára készült, de végül is katona lett. Komáromnál már mint hadnagy kapitulált. 1859-ben kereskedést nyitott. Ezt követően részt vett a megyei politikai mozgalmakban. 1884-től képviselő. Neményi Ambrus Pécelen született 1852. november 15-én. Szilágy megye szabadelvű küldötte. 1877-től a Pester Lloyd vezércikkírója és a Budapesti Szemle munkatársa. Képviselői mandátumot 1884-ben nyert. Mint a Pesti Napló főszerkesztője, számos politikai cikket írt. Budapesten hunyt el 1904. december 13-án. Neuman Armin Nagyváradon született 1845. február 14-én. Háromszék megye szabadelvű küldötte. Jogi tanulmányait külföldön végezte. Magyarországon ügyvédi tevékenységet fejt ki. 1887-1903 között országgyűlési képviselő. Számos gyakorlati jellegű tanulmányt írt. Budapesten hunyt el 1909. január 31-én. Nopcsa Elek báró 1848. október 24-én született. Hunyad megye szabadelvű küldötte. 1866-ban mint katona sebesült meg. 1872-től a megyei életben kiemelkedő szerepet játszott. 1895-1897 között az Operaház és a Nemzeti Színház kormánybiztosa. Ujaradon hunyt el 1918. március 7-én. Óvári Ferenc Veszprémben született 1858. május 3-án. Iskoláit Veszprémben a kegyesrendieknél kezdte, majd a székesfehérvári cisztercitáknál folytatta. Érettségi bizonyítványát „eximio modo maturus" megjelöléssel 1876-ban állították ki. A budapesti jogtudományi egyetemen jogot tanult, s mint hallgató pályadíjat nyert. 1880-188l-ben önkéntes. 1881-ben cs. és kir. hadnagy. 1882-ben jogi doktor. 1884-ben ügyvédi irodát nyitott Veszprémben és hamarosan a vármegye tiszteletbeli ügyvéde lett. A Balatonszövetség alapítója. Jelentős szerepe volt a magyarországi tüzoltószervezetek fejlesztésében, Veszprém rendezésében és kultúrintézmények létrehozásában. Az Önkéntes tűzoltóegylet főparancsnoka, a Vöröskereszt egylet alelnöke. Veszprém megye