Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 3-4. (Pápa, 1992)

Temesváry Ferenc: Janicsáry Sándor országgyűlési képviselő feliratos szablyája

Kossuth Ferenc Pesten született 1841. november 16-án. Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye Függetlenségi és Kossuth párti küldötte. A dualizmus korának politikusa. Mérnök és miniszter. Nemzetközi hírnevet szerzett alagút- és vasútépítésben. 1894-ben költözött haza Magyarországra. A pártban a megalkuvó irányzatot képviselte. 1905-ben az egyesült ellenzék elnöke. Wekerle kormányában 1906-1910 között kereskedelmi miniszter. Budapesten hunyt el 1914. május 25-én. Kőszegi Sándor a szabolcsmegyei Királytelken született 1866. január 23-án. Sáros megye szabadelvű küldötte. Jogot végzett. 1888-ban Sáros megye szolgálatába lépett mint szolgabíró. 1893-ban főispáni titkár. Beosztásában 1895-ig maradt meg, ekkor képviselőnek választották. Budapesten hunyt el 1927. augusztus 30-án. Lánczy Leó Budapesten született 1852. május 10-én. Borsod megye Függetlenségi és Kossuth párti küldötte. Tanulmányainak befejezése után az Angol-Magyar Bank szolgálatába lépett. 1881-ben a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank vezérigazgatója. 1891-ben kapta meg a vaskorona rendet. 1893-ban képviselő, a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Jelentős szerepe volt a milleneumi kiállítás munkálataiban. 1912-ben megalakítja a Vámpolitikai Központot. Budapesten hunyt el 1921. június 26-án. Láng Lajos Pesten született 1849. október 13-án. Szatmár megye Függetlenségi és Kossuth párti küldötte. Egyetemi tanár, miniszter, az MTA tagja. 1877-188l-ig az Ellenőrt, 1882-ben a Nemzetet szerkeszti. 1878tól országgyűlési képviselő. 1896-1898 között a Ház elnöke. Széli - Khuen - Héderváry kormányában kereskedelmi miniszter. Budapesten hunyt el 1918. március 28-án. Lázár Árpád Dobrán született 1855-ben. Hunyad megye Nemzeti párt küldötte. Bécsben műegyetemet végzett, de jogot és gazdaságtudományokat is hallgatott. 1875-ben tiszti vizsgát tett és hadnagy lett. Ezt követően atyja birtokát kezeli. 1887-től mérsékelt ellenzéki, illetőleg nemzeti párti programmal képviselő. Lázár Menyhért Gyergyószentmiklóson született 1842-ben. Csík megye szabadelvű küldötte. 1868-ban ügyvédi vizsgát tett és irodát nyitott. Számos egyletnek elnöke, a Színműkedvelő Társulat igazgatója. 1891-ben Borszék fürdő ellenőrző gondnoka. 1904. október 3-án hunyt el. Lehótzky Vilmos Bisztricskán születelt 1847. január 25-én. Turóc megye szabadelvű küldötte. Jogot végzett. 1869-ben szolgabíró, 1872-ben királyi törvényszéki jegyző Turócszentmártonon, 1893-ban választják először képviselőnek. Turócszentmártonon halt meg 1897. április 17-én. Légrády Károly Pesten született 1834. december 11-én. Maros-Torda megye szabadelvű küldötte. A Pesti Hírlap alapítója. Kiadja az Ellenőrt, Földművelési Érdekeinket, valamint a Falusi Gazda című lapokat. 18951901-ig képviselő. O vetette fel a halotthamvasztás kérdését először hazánkban, de a kormány javaskatát elutasította. Budapesten hunyt el 1903. november 23-án. Lávái Lajos Szegeden született 1865. április 20-án. Győr megye szabadelvű küldötte. Az Első Magyar Altalános Biztosító Társaság titkára. 1891-től a belügyminisztérium kivándorlási osztályát vezeti. 1910-ben a Nemezeti Munkapárt programjával választják a képviselőházba. Budapesten hunyt el 1949. október 31-én. Lits Gyula Simongáton született 1846. szeptember 10-én. Fejér megye párton kívüli küldötte. Tanulmányait Grácban végezte. 1887-ben tartalékos hadnagy. A Magyar Altalános Biztosító tikára. 1875-ben szolgabíró, 1881-ben Függetlenségi képveselő. Lónyay Sándor Nagylónyán született 1857. szeptember 12-én. Bereg megye szabadelvű küldötte. Tanulmányai befejetése után katonai szolgálatba lép. 1881-ben Bereg megye tiszteletbeli főjegyzője. Képviselőséget először 1884-ben vállal. 1889-ben Bereg és Ugocsa megye főispánja. 1890-ben cs. k. kamarás cím birtokába jut. 1910-ben a főrendiház tagja. Budapesten hunyt el 1911. augusztus 18-án. Lukács Béla Zalatnán született 1847. április 27-én. Maros-Torda megye szabadelvű küldötte. 1872-től a Deák párt tagja. 1886-ban a MAV elnök-igazgatója, majd a közmunka-kereskedelmi minisztérium államtitkára. 1892-1895 között kereskedelmi miniszter Szapáry és Wekerle kormányában. 1900-ban a párizsi világkiállításon kormánybiztos. 1899-ben a szabadelvű párt alelnöke. Budapesten hunyt el 1901. január 7-én. Lukács László Zalatnán született 1850. november 24-én. Heves megye szabadelvű küldötte. Már 1878-ban képviselő. Tisza kormányában 1877-ben mint pénzügyi szakértő szerepel. 1888-tól tanácsos, 1893-ban pénzügyi államtitkár, majd 1895-1905 között pénzügyminiszter. A koalíciós kormány alatt visszavonult, de Khuen-Héderváry alatt ismét miniszter lett. 1912-1913-ban miniszterelnök, majd ezt követően a király személye körüli miniszter. Miniszterelnökségének idejére esik számos munkás-ellenes törvény meghozatala és a háborús felkészülést szolgáló törvények keresztülvitele. 1913-ban Désy Zoltán Európa legnagyobb panamistájának nevezte, amelynek nyomán távoznia kellett, de a Nemzeti Munkáspártnak 1918-ig vezére maradt. Budapesten hunyt el 1932. február 23-án.