Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 3-4. (Pápa, 1992)

Temesváry Ferenc: Janicsáry Sándor országgyűlési képviselő feliratos szablyája

Domahidy Viktor Domahidán született 1867. január 10-én. Szatmár megye szabadelvű küldötte. Jogot végzett. 1887-1888-ban Szatmár megye aljegyzője. 1896-ig a csengeri járás főbírája. 1901-ig szabadelvű képviselő. 1915-1918 között a Nemzeti Munkapárt képviselője. Dókus Ernő Sátoraljaújhelyen született 1852. február 5-én. Zemplém megye szabadelvű küldötte. 1870-1878 között segédfogalmazó. Ezt követően nagyobb külföldi utazásokat tett. 1889-ben Sátoraljaújhely küldi a parlamentbe. A koalíció idején nem vállal mandátunot. A református Egyházi Konvent elnöke. A sárospataki református iskola igazgató tanácsosa. Budapesten hunyt el 1934. január 17-én. Egyedi Arthur Budapesten született 1856-ban. Csík megye szabadelvű küldötte. Jogi tanulmányokat végzett Berlinben és Lipcsében. Magyarországra visszatérve belügyi szolgálatba lép, de 1884-ben visszavonul sopronmegyei birtokára. A megyei mozgalmak aktív részese. Emmer Kornél Nagyszombaton született 1854. május 3-án. Pozsony megye szabadelvű küldötte. 1872-től bíró Budapesten. 1877-ben választják be a képviselőházba. 1882-ben táblabíró. 1891-ben kúriai bíró. Számos önálló kötete jelent meg a jogtudomány köréből. Az ausztriai Mödlingben hunyt el 1910. július 20-án. Endrey Gyula Egerben született 1856. július 23-án. Csanád megye Függetlenségi és Kossuth párti küldötte. 1878-1880 között Heves megye tiszteletbeli aljegyzője. 1882-ben Hódmezővásárhelyen ügyvédi irodát nyit. A helyi pártszervezet elnöke. Budapesten hunyt el 1913. május 26-án. Erdély Sándor Kőröskisjenőn született 1839. augusztus 1-én Pozsony megye szabadelvű küldötte. 1871-ben bírói pályára lépett. 1892-ben Szilágyi Dezső mellett igazságügyi miniszteri államtitkár. 1895-1899 között igazságügyi miniszter. Alatta lépett életbe a vallásügy törvény, a kötelező polgári házassági törvény. Minisztersége alatt alkották meg a büntetőeljárási, esküdtszéki törvényeket. 1892-1902-ig és 1910-1918-ig országgyűlési képviselő. A Tisza-féle Nemzeti Munkapárt szervezője. Budapesten hunyt el 1922. május 15-én. Esterházy Kálmán gróf Nagysiklódon született 1830. július 15-én. Kolozs megye szabadelvű küldötte. A szabadságharcot mind közkatona kezdi, de Bem tábornok tisztnek nevezte ki. A szebeni csatában ágyúgolyó roncsolta szét karját. Sokat fáradozott az Erdélyi Múzeum érdekében. 1865-ben részt vett az utolsó kolozsvári országgyűlésen. Több cikluson át országgyűlési képviselő. Kolozsvárt hunyt el 1916. február 9-én. Esterházy Mihály 1853. július 11-én született Pozsonyban. Pozsony megye Nemzeti párti küldötte. A galamblövészet meghonosítója Magyarországon. A nyolcvanas években sokat időzik Indiában. Mint oroszlánvadász válik híressé. 1892-től képviselő. Budapesten hunyt el 1906. április 29-én. Falk Miksa Pesten született 1828. október 7-én. Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye szabadelvű küldötte. Politikus, az MTA tagja. 1847-ben lett bölcsész doktor. Ezt követően műegyetemi tanulmányokat folytatott. 18501860 között Széchenyi köréhez tartozott. Számos cikket írt a pesti Naplóban és a Budapesti Hírlapban. Cikkeivel a kiegyezést segítette elő. A kiegyezés után a Pester Lloyd főszerkesztője lett. 1875-ben Deák híve, majd a kormánypárthoz csatlakozott. Budapesten hunyt el 1908. szeptember 10-én. Fejérváry Géza báró a csehországi Josefstadtban született 1833. március 15-én. Temes megye szabadelvű küldötte. Ferenc József bizalmi embere. 1859-ben mint vezérkari kapitány részt vett a solferinoi ütközetben. 1884-1903 között honvédelmi miniszter, az uralkodó testörségi kapitánya. A szabadelvű párt bukásakor az uralkodó miniszterelnöknek nevezte ki. Ő közvetített a koalíciós pártok és uralkodók között. Bécsben hunyt el 1914. április 25-én. Fest Lajos Sóváron született 1842. október 16-án. Sáros megye szabadelvű küldötte. Tanulmányait Kassán végezte, 1864-ben ügyvéd lett. Főrendi családok ügyésze. Többek között a máltai lovagrendet is ő képviselte. 1882-ben Nyíregyházán nyit irodát. 1887-ben először vállal képviselőséget. 1909-ben hunyt el. Feszty Béla Ogyallán született 1868. szeptember 19-én. Komárom megye szabadelvű küldötte. Tanulmányait 1891-ben fejezte be. Ekkor Komárom megye másodaljegyzője. 1893-ban az udvari járás főszolgabírája. Nemességét 1887-ban nyerte. 1913-ban cigányügyi kormánybiztos. Ogyallán hunyt el 1928. július 16-án. Fischer Sándor a Veszprém megyei Ihászi pusztán született 1856. április 6-án. Győr megye szabadelvű küldötte. Jogi tanulmányainak befejezése után Győrben nyit ügyvédi irodát. 1888. májusában főszolgabíró lesz. Kerületének megbízatását, amelyet 1896-ban nyert el, 1905-ig élvezte. Győrben hunyt el 1910. május 7-én. Gajáry Ödön Komáromban született 1852. szeptember 10-én. Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye szabadelvű küldötte. 1874-től Dunapatajt és Szepsiszentgyörgyöt képviselte. A kormánypárt sajtóreferense. 1884-től a Nemzet, a Pester Lloyd és a Vasárnapi Újság munkatársa. 1889-1899-ig tevékenységét elsősorban a Nemzetben fejti ki. Tisza baráti köréhez tartozott. Budapesten hunyt el 1919. augusztus 9-én.