Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 3-4. (Pápa, 1992)

Temesváry Ferenc: Janicsáry Sándor országgyűlési képviselő feliratos szablyája

Bíró Lajos Paulison született 1856. augusztus 25-én. Heves megyét nemzeti párti programmal képviselte. Jogi egyetemet végzett. 1887-ben 800 holdnyi birtokára vonult vissza gazdálkodni. 1901-ben a gyöngyöspataki kerület újraválasztotta. Budapesten hunyt el 1934. április 16-án. Bornemissza Ádám Ádámföldön született 1837-ben. Sáros megye szabadelvű küldötte. 1860-62-ben szolgabíró. 1863-ban részt vett a lengyel szabadságharcban. Elitélték, de 1865-ben kegyelmet kapott. 1811-től folyamatosan képviselő. Cs. kir. kamarás és III. osztályú vaskorona rend birtokosa. Brázay Kálmán Kiskunhalason született 1839. október 16-án. Baranya megye Függetlenségi-Kossuth párti küldötte. Tagja volt a Kereskedelmi Múzeum igazgatóságának és a Kereskedelmi és Iparkamarának. 1896-ban a milleneumi kiállítás vegyészeti csoportjának főrendezője. Pellérden hunyt el 1925. január 7-én. Chorin Ferenc Aradon született 1842. május 11-én. Szatmár megye szabadelvű küldötte. 1871-től megszakításokkal balközép, szabadelvű, mérsékelt ellenzék, majd 1884-től ismételten szabadelvű programmal képviselő. 1899-ben kilépett a kormánypártból és a disszidensekhez csatlakozott. 1902-ben alakította meg a GyOSzT. 1903- 1918-ig az Andrássy-csoporthoz tartozott. Budapesten hunyt el 1925. január 20-án. Crausz István Nyitrán született 1848. október 7-én. Nyitra megye szabadelvű küldötte. 1887-1896-ig alispán Nyitrán. Ezt követően két cikluson át az érsekújvári kerületet képviseli. 1893-ban a III. osztályú vaskorona rendet kapja. Csáki Albin gróf Korompán született 1841. április 19-én. Békés megye szabadelvű küldötte. 1865-től képviselő. Tisza Kálmán híve. Már 1884-ben síkra szállt a polgári házasság mellett. 1888-1894 között vallás- és közoktatási miniszter. 1894-ben megtiltotta a diákságnak a Kossuth temetésén való részvételt; 1898-ban kivált a kormánypártból, de hamarosan visszalépett. Élete utolsó éveiben Tisza István hívei közé tartozott. Budapesten hunyt el 1912. december 12-én. Csáky Lajos gróf Szendrőn született 1845. február 9-én. Szepes megye szabadelvű küldötte. A bécsújhelyi katonai akadémia elvégzése után 1864-ben mint hadnagy vett részt az olasz hadjáratban. 1877-től birtokán gazdálkodik. 1894-től képviselő. Budapesten hunyt el 1918. július 31-én. Csávóssy Béla Temesváron született 1848. szeptember 12-én. Torontál megye szabadelvű küldötte. 1870-ben aljegyző. 1875-1905 között a párdányi kerületet képviseli. Jótékonysági mozgalmak közismert alakja. 1905ben a képviselőház háznagya. 191 l-ben báróságot kapott. Budapesten hunyt el 1915. április 3-án. Darányi Ignác Budán született 1849. január 15-én. Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye szabadelvű képviselője. Agrárpolitikus. Az MTA tagja. 1881-től országgyűlési képviselő. 1895-1903 között földművelésügyi miniszter. 1904- ben kilépett a Szabadelvű pártból, a disszidensekhez, majd az Alkotmány párthoz csatkakozott. 19061910 között ismét földművelésügyi miniszter. 1898-ban a földmunkás sztrájkmozgalmakat letöri és behozza a cselédtörvényeket. Nagy szerepe volt a Mezőgazdasági Múzeum létrehozásában. 1918-ban visszavonult a politikai élettől. Budapesten hunyt el 1927. április 27-én. Dániel Ernő báró Emeléren született 1843. május 3-án. Toron tál megye szabadelvű küldötte. 1870-től Deák híve, 1875-től képviselő. Nagy vasúti szakértő. 1895 és 1899 között Bánffy kereskedelmi minisztere. Jelentős szerepe volt a millenáris ünnepségek szervezésénél. 1906-1910 között főrendiházi tag, de 1910-ben lemond és ismételten képviselőséget vállal, ezúttal munkapárti programmal. Balatonfüreden hunyt el 1923. július 23án. Dániel Gábor Marosvásárhelyen született 1854. december 2-án. Udvarhely megye szabadelvű küldötte. Már fiatalon politikai pályára lépett. 1899-ben a képviselőház alelnöke. 1904. november 18-án ő hozta létre a Lex Dánielt, amellyel az obstrukciónak akartak végetvetni, de 1905-ben kénytelenek voltak eltörölni. 1903-ban titkos tanácsosi címet kap. Sződön hunyt el 1919. Június 4-én. Dániel Márton 1836-ban született. Kis-Kükülő megye szabadelvű küldötte. 1867-ben aljegyző. 1869-1891 között négy évi megszakítással képviselő. 1888-189l-ig a tanítóképzés előadója a parlamentben. Az uralkodó királyi tanácsos címet adományozta részére. Budapesten hunyt el 1904. április 17-én, Dobóczky Ignác Budapesten született 1857-ben. Heves megye szabadelvű küldötte. Már korán politikai pályára lépett, de visszavonult és régészetnek, valamint az éremkutatásnak szentelte életét. Heves megye táblabírája, a Régészeti Társulat tagja volt. Az uralkodó cs. kir. kamarás címmel ruházta fel.