Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 3-4. (Pápa, 1992)

Jakus Lajos: Textilmanufaktúra Tatán és Pápán a XVIII. században

26 OL P 198 Fasc. 48. No. 23. 27. Endrei W. gyűjteménye 600. csomó 149 verso, Ugyanez megtalálható P 212. Számadások. 5. kötet. Tuch Fab­rique Erogation 1737. 28. OL P 185 Fasc. 27. Számadások. Sallarium Plébániáé 29. OL P 198 Fasc. 48. No. 45.-1734. 30. OL P 197 Fasc. 104. p. 4.-1741. IV. 18. 31. OL P 197 Fasc. 105. p. 32.-1742. LX. 22. 32. OLP 197 Fasc. 105. p. 91.-1743. VI. 15. 3 3. OL P 197 Fasc. 105.1.100.-1743. LX. 8. 34. OLP 197 Fasc. 104.p.28.-1744. VTI. 16. 35. OL P 197 FAsc. 104.p.46.-1745. III.; p. 120.-1746. XII. 36. OLP 197 Fasc. 104.p.24.-1744. júl. 37. OLP 197 Fasc. 104.p.28.-1744. júl. 38. OLP 197 Fasc. 105.p. 154.-1745. V. 11. 39. OLP 197 Fasc. 104.p.58.-1745. V. 21. 40. OL P 198 Fasc. 61.-1745. V. 24. 41. OLP 197 Fasc. 106.-1749.1.21.; II. 4.; II. 16.; III. 1.; III. 16.; IV. 8.; V. 17.; VI. 22. 42. OL P 197 Fasc. 106.-1750. Fv*. 25.; VIII. 28.; 1751. X. 6.; 1753. 1.3. 43. OLP 197 Fasc. 106.p.l66.-1751.X.6. 44. OLP 197Fasc. 106.P.128.-1753.I.9. IRODALOM Endrei Valter, Patyolat és posztó. Bp., 1989. Uő.: Magyarországi textilmanufaktúrák a 18. században. Bp., 1969. Fülöp Eva, A Tata-gesztesi Esterházy uradalom gazdasági szabályozása a XVIII. század első felében. Magyar Mezőgazdasági Múzeum közi. Bp., 1981 -1983. IIa Bálint-Kovacsics József, Veszprém megye Helytörténeti lexikona Bp., 1964. Ráduly Emil, Egy XIX. század elejei festék-receptgyűjtemény, Déri Múzeum 1978. Szekfű Gyula, Magyar történet. Bp., 1939. Rövidítések P 197 Esterházy cs. tatai lt. Tatai dominium P 198 Esterházy cs. tatai lt. Tatai dominium P 212II. c. Esterházy cs. tatai lt. Birtokgazdálkodás P 212 Esterházy cs. tatai lt. Számadások P 185 Esterházy cs. tatai lt. Gesztesi dominium Textilmanuf akturen in Tata und Pápa im 18. Jahrhundert In unserer Heimat sind in der Zeit des Spätfeudalismus, in der ersten Hälfte des 18. Jahrhunderts, auf Initiative der Hochadligen kurzlebige Tuchmanufakturen entstanden. Eine davon ist die „Tuchfabrika" des Tataer Gutsherrn, Josef Esterházy, die von 1728-1751 existierte. Außer drei, aus Mahren aufgenommenen Meistern stellte er 11-12 Gesellen an. Es wurde auch vorgenommen, grö3ere, mit einem Kapital von 100.000 Forint funktionierende Betriebe in Tata und in Pápa zustande zu bringen. Das mit Ferenc Esterházy gemeine Unternehmen konnte aber nie verwirklicht werden. Die „Fabrika" in Tata produzierte vor allem monturen fürs Soldatenvolk. Die anfanglichen schwachen Ergebnisse haben die Anstellung der Tuchfarber unk Scherer nich rentabel ge­macht, deshalb wurde es auf kompliziertere Weise in Preßburg und in Székesfehérvár (Stuhlweißenburg) gelöst.

Next

/
Oldalképek
Tartalom