Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 3-4. (Pápa, 1992)

Haris Andrea: Pápa a 18. században. Egy barokk városkép kialakulásának folyamata

JEGYZETEK 1. A jelenlegi Pápa város közigazgatási területén 11 középkori falu állt. Ezekből a településekből három esik a ma is lakott területekre; Pápa, Semlér és Udvaroska. Magyarország Régészeti Topográfiája 4. A pápai és zirci járás. Bp., 1972.193. 2. A külvárosi allodiumok felosztása eredetileg utcánként történhetett. A külvárosi telkekről tömeges adatokkal csak a 18. századból rendelkezünk, azidőre pedig a kül- és belvárosi telkek már szétváltak. A külső allodiumok rendszerét ezért ma még nem lehet rekonstruálni. 3. OL. P. 1216.18. es. capsa 58. N° 107. 4. Az elkövetkezőkben a 18. századi utcaneveket használjuk, egyes épületek esetében ugyancsak a 18. században használt „házszámokat" adjuk meg. Külön számozták a belváros házait és külön a külváros házait. Érdekes, hogy a két, jogilag különálló külváros telkeinek sorszámozása folyamatos. A belváros utcaneveit és házainak számait a Maynzeck-féle térképről lehet azonosítani, amely 1730-32 között készült. A külvárosi térkép későbbi, 1793-ból származik. A térképen néhány ház ill. telek esetében nincs a sorszám feltüntetve. Ezek azok a házak, melyek a telekkönyvben, mint földesúri adózás alól mentes telkek szerepelnek. (Mindkét térkép a Veszprém megyei Levéltárban található.) 5. A Sörfőző utcában lévő N°32-es telket - amely 1732-ben még egy tulajdonosú - 1794-ben hét részre osztották. A telek a belvárosi N°276-os házhoz tartozott. OL. P. 1216.23. capsa 60. N°325.357.p. 6. Mithay Sándor: Beszámoló a pápai várkastélynál végzett régészeti ásatásokról. PáMÉ 1.(1986) 47. 7. Voit Pál: Franz Anton Pilgram. Bp., 1982.232. is a pilgrami elképzelés megörökítésének tekinti a városképen ábrázolt kastélyt. A városképet Mithay Sándor 1760-ra datálja. Mithay Sándor: Adalékok Pápa város építéstörténetéhez egykori ábrázolások alapján. Veszprém megyi Múzeumok Közleményei 17. (1984) 327. 7/a. A tér közepén lévő Mária szoborral, mint meglévő városképi elemmel kell számolnunk, amelyet Pilgram beépíthetett koncepciójába. A tér közepén álló oszlopot a Sparr-gyűjteményben lévő 1739-ben készült városképen már ábrázolták. Mithay Sándor: i.m. (1984) 324.. A szobrok azonosságára Mithay Sándor hívta fel a figyelmet, amiért köszönettel tartozom; valamint itt köszönöm meg a tanulmánnyal kapcsolatos többi értékes észrevételét, amelyeket még lehetőségem volt beépíteni a dolgozatba. 8. Cs. Dobrovits Dorottya: Építkezés a 18. századi Magyarországon. Bp., 1983.61. Mithay Sándor ásatása szerint a szárnyat elkezdték építeni, legalábbis a pince elkészült a ma nem létező negyedik szárny alatt. Mithay Sándor: i.m. (1986) 44. 9. Cs. Dobrovits Dorottya: i.m. 51. OL. P. 1216.23. cs. capsa 60. N°325.115,116,117. p. 10. OL. P. 1216.23. cs. capsa 60. N°325.

11. p. 11. Esterházy Ferenc elképzeléseiben nem szerepelt a középkori plébániatemplom elbontása. A 18. század első felében több alkalommal javíttatják, tatarozzák az épületet. Kiss István: A pápai plébánia története. Veszprém, 1908.98. 12. Mithay Sándor: Adatok a pápai római-katolikus plébániatemplom történetéhez. Veszprémi Történeti Tár FI. (1989) lokalizálta a középkori templom elhelyezkedését. 13. Nem tekinthető városrendezésnek a kastély déli oldala előtti Fő téri házcsoport lebontása 1730. körül. Az épületeket a kastély tűzvédelme miatt rombolták le. OL. P. 1216.23. cs. capsa 60. N0325.243. p. és 18. cs. capsa 58. N079.174. p. lA.Rupp Jakab: Magyarország helyrajzi történetei. Pest, 1870.311.o. 1628-ra teszi érkezésüket. Documenta Artis Paulinorum. 2. Bp., 1976. 160. o. szerint 1638. június 21-én kapják meg a Hosszú utcai házadományt. 1 S.Acsády Ádám családja pápai eredetű volt. A Fő tér és a Hosszú utca sarkán lévő N°67-es házat birtokolták. 16. Voit Pál: Martin Wittwer, a győri karmelita templom építésze. Magyar Műemlékvédelem IV. (1963-66) Bp., 1969.216. 17. Voit Pál: i.m. u.o. Wittwer 1732-ben halt meg. Voit feltételezi, hogy az a mester építette a pápai templomot, aki a győri karmelita templomot kivitelezte, vagy pedig Johann Wittwer, Martin Wittwer testvére volt az építész. 18. Voit Pál: i.m. u.o. 19. Aggházy Mária: A zirci apátság templomépítkezései a XVITI. században. Veszprém, 1937. 10. o. szerint 1667-ben vásárolnak házat a városban. Az adásvételi szerződés, amelyre Aggházy hivatkozik az Esterházy levéltár azon részében volt található, amely napjainkra elpusztult. 20. OL.P. 1216.23. cs. capsa 60. N°325.85. p. 21. Horváth Elek: Pápa város múltja és jelene. Pápa, 1933.12., Aggházy Mária: i.m. 14.