Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 2. (Pápa, 1989)

Mithay Sándor: A Vinár-Cseraljai korarómai temető

JEGYZETEK: 1. 1973-ban Salamon Ágnes kolléganőmmel együtt akartuk ennek a temetőnek az általam feltárt sír­jait és azok leletanyagát ismertetni. Ezért átadtam neki az anyagot fényképezésre és rajzolásra az ásatási naplóval és annak minden rajzával együtt. Salamon Ágnes halála miatt a fent említett anya­got visszakaptam és ezennel én ismertetem, a Tőle kapott irodalmat és sok megfigyelését felhasz­nálom és közlöm. 2. Az 1. és 2. sír anyaga szórványosnak minősül, ezért a két sír a leírás végére került. A leletek ismer­tetésénél a méreteknél a következő rövidítések vannak : h: hosszú, sz: széles, dm: átmérő, fdm: felső átm., pdm: penge átm., ph: pengehosszúság, psz: penge szélesség, nyh: nyélhosszúság, nyny : nyélnyújtvány, m : magasság. A temető leleteinek leltári száma a pápai Helytörténeti Múzeumban: 68.37.1 -239. 3. A sírokban előkerült bronzedénytöredékeket mint ép bronzedényt sűrűn satírozva jelezzük a többi lelet között. 4. Kiszely István vizsgálatai. Ezúton köszönöm szívességét. 5. Salamon Ágnes írásbeli kérése. J. Goreck levélbeü válasza 1979-ben. 6. Vázlatosan ismertetve a temető a MRT 1972. 261-262. IRODALOM: BÖNA 1963 BONIS 1960 CERVINKA 1936 EICHHORN 1927 FRIESINGER 1976 KOLNÍK 1980 KOVRIG 1937 MRT 1972 KYTLICOVÁ 1970 RADNÓTI 1938 SERACSIN 1916 TEJRAL 1967 WEGEWITZ I. Bona, Beiträge zur Archäologie und Geschichte der Quaden. Acta Arch XV. 1960. B. Bonis, Römerzeitliche Gräber in Halimba. Fol Arch XII. 1960. J.L. Óervinka, Germani na Moravë. Anthropologie XIV. 1. 1936. G. Eichhorn, Der Urnenfriedhof auf der Schanze bei Grossromstedt. Mannus Bibl. 41. Leipzig 1927. H. Friesinger, Germanische Brandgräber aus Mistelbach, MAG. Bd CVF 1976. T. Kolnik, Römerzeithehe Gräberfelder in der Slowakei I. Bratislava 1980. I. Kovrig, Die Haupttypen der kaiserzeitlichen Fibeln in Pannonién. Diss Pann. Ser. II. No. 4. 1937 M. DAX-L ÉRI-A. MITHAY-S. PALÁGYI-I. TORMA, Veszprém megye régészeti topográfiája, 4. A pápai és zirci járás. Bp. 1972. O. Kytlicová, Pohrebiste z do by rimké v Luzci nad Vltavru (O. Melnik) Pmatki 2. 1970. A. Radnóti, A pannóniai római bronzedények. Diss. Pann. Ser. II. No. 6. Bp. 1938. A. Seracsin, Das Gräberfeld von Mannesdorf an Leithagebuge, WPZ 3. 1916. J. Tejral, Kotávce prestáveni Moravy v dobé kolem prelamu letopretu. 1967. W. Wegewitz, Die Longobarden an der Niederelbe. Im. Reinerth: Vorgeschichte der deutschen Stämme, Westgermanen, Band 2. FRÜHRÖMISCHER FRIEDHOF IN VINÁR-CSERALJA Im nordwestlichen Teü westlich der Donau liegt zwischen Pápa und Celldömölk in der Nähe der in den Fluss Rába fliessenden zwei Bäche (Bittva und Hajagos) die Gemeinde Vinár. Am Hang namens Cseralja fanden wir einen frührömischen Friedhof. Aschengräber (gestreut) und Urnengräber wurden freigelegt. Ausser den zwei vereinzelten und auf­gewühlten Gräbern (1 und 2) können die anderen als authentisch bezeichnet werden. Die Tiefenangaben und Schichtverhältnisse der ersten sechs Gräber konnten auch geklärt werden. Die Gräber 7-17 sind unsere eigenen, authentischen Freüegungen. Acht Gräber sind Aschengräber (gestreut), die anderen sind Urnengräber. In dreizehn Gräbern waren Bruchstücke von Bronzetöpfen, in sechs Gräbern lagen Glas­stücke zusammengebrannt umher. In vier Gräbern fanden wir Harz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom