Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 2. (Pápa, 1989)
Varga István-Molnár Zsuzsa-Nagyné Czakó Ilona Bon Gábor: Németbánya későbronzkori kerámiái a természettudományos vizsgálatok tükrében
A kerámiavizsgálatokat megelőzőeh a következő kérdések merültek fel: 1. Elemösszetétel szempontjából elkülönülnek-e az egyes periódusokból származó áruk? Hogy viszonyulnak ezekhez a síkozott darabok összetételei? 2. Keverhettek-e bauxitot az egyes kerámiák nyersanyagába? Ha igen, mi lehetett ennek az oka? Meghatározható-e a tudatos bauxitbányászás pontos helye? (A közelben több olyan bauxitlencse van, amelyeknél felszíni kibúvást tapasztaltak a művelés megkezdése előtt a Bauxitkutató Vállalat geológusai.) Az alkalmazott módszerek és kísérleti körülmények: A) neutronaktivációs analízis : 3 > 4 > 7 >16, 17 Hevesy György 1936-ban végzett első aktivációs analízise óta a módszer egyre szélesebb körben terjedt el, s szinte egyedülálló lehetőséget nyújt a nyomelemek, különösen a ritkaföldfémek meghatározására. Az aktivációs analízisnek, az aktiváció létrehozásának szempontjából, három fajtája különböztethető meg: 1. neutronaktiváció, 2. fotonaktiváció, 3. töltött részecskékkel kiváltott aktiváció. A nagy neturonfluxusú atomreaktorok elterjedésének köszönhetően, ezek közül a neutronaktiváció a legelterjedtebben alkalmazott módszer. A magba tetszőlegesen kis energiájú neutron is képes behatolni, mivel a töltés nélküli neutronok esetében Coulomb-gáttal nem kell számolni (energiaküszöb csak endoterm folyamatok esetében van). Egy targetet neutronokkal bombázva a neutronok és a target atommagjai között lezajló kölcsönhatás következtében magreakció játszódik le, amely a Bohr-elmélet szerint két lépésben megy végbe. 1. a target abszorbeálja a neutront és gerjesztett állapotú mag keletkezik, 2. a gerjesztett mag nukleáris részecskék és/vagy 7 - sugárzás kibocsátásával 10" 12 - 10" 14 s-on belül elbomlik (prompt sugárzás), és egy vagy több termékmag keletkezik, ami lehet stabilis, vagy radioaktív. A radioaktív termékmag újabb radioaktív vagy stabilis mag képződése közben jut alacsonyabb energiájú állapotba, és ezt a folyamatot bizonyos esetekben 7 - sugárzás is kíséri, pl.: 23 xr 1 24 KI * 7 24 kI j3~, 7 24 .. jj Na + 0 n—> n Na* — n Na H 1 > n Mg A termékmag stabilizálódása közben kibocsátott 7 - sugárzás energiája a termékmagra jellemző, intenzitása pedig annak mennyiségével arányos. Mivel a termékmag koncentrációja pedig a kiindulási stabilis izotóp koncentrációjával arányos, meghatározható a kérdéses elem koncentrációja. A vizsgált elem adott izotópja és a reaktorneutron között lejátszódó magreakció bekövetkezésének valószínűsége a hatáskeresztmetszettel adható meg: egységnyi idő alatt target-atommagonként bekövetkezett események száma egységnyi idő alatt, egységnyi felületen áthaladó részecskék száma A hatáskeresztmetszet függ a targetmag típusától, bombázó részecske típusától, valamint a bombázó részecske energiájától. A reaktorneutronok pedig nem monoenergetíkusnak, hanem energiájuk szerint három csoportra oszt hatók: 1. hasadási neutronok (100 eV- 20 MeV) 2. epitermikus neutronok (0,5 eV-100 eV) a hasadási neutronok a moderátor automjaival ütköznek, s energiát veszítenek, a neutronok sűrűségeloszlása n(E) ~ l/E-vel arányos, 3. termikus neutronok (0-0,5 eV) bizonyos számú ütközés után a neutronok annyira lelassulnak, hogy sebességüket a moderátor atomjainak termikus rezgése határozza meg, a termikus elektronok sűrűségeloszlása Maxwell-eloszlással írható le.
