Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 2. (Pápa, 1989)
Jankó-Szabó Sándorné, Kiss Leona: Veszprém megye gyógyszertárai történetének rövid áttekintése különös tekintettel Pápa városára
A veszprémi „Fekete Sas" gyógyszertár növényszárítója azonban nem a gyógyszertár épületében, hanem a vármcgyc-liázán volt. A vármegyei közgyűlés 1778. évi május 29-én a helyiségre egy ablakot készíttetett a házipénztár költségén 156. F,zt a szárítót eló'dei után Zierczen Mihály is igénybe vette még 1794-ben is, amikor már saját házánál is elég helye lett a drogok szárításához. Tehát a gyógyszertár helyiségei nem mindig ugyanazon épületen belül helyezkedtek el. Az 1876. évi XIV. törvénycikk a gyógyszertárak helyiségeire, berendezésére, és felszerelésére csak általános szabályokat mond ki, és azok részletes szabályozására a kormányt hatalmazza fel 5 5 . Az 1881-es gyógyszertárvizsgálati jegyzőkönyvek pontosan meghatározzák a gyógyszertár helyét. A Pápán 1881. november 6-án felvett jegyzőkönyv: „Irgalmas Szerzet gyógyszertárának vizsgálatáról 1. A gyógyszertár helyzete: A Pápa városi alsó Hosszú utcában, az irgalmas rendiek kolostorában." Az officináról írja: „Egy nagy teremben a ház utca felőli oldalán van berendezve a gyógyszertár, s elvan látva czélszerű és tiszta álványokkal, edényekkel." A következő helyiségeket említi: „a Műhely", „Raktárak", „Pincze" és „Padlás". „Minden helyiségek jól berendezvék, tiszták és Czélszerűek" 5 6 . A Devecserben 1881. november 29-én felvett jegyzőkönyv szerint: „1. Gyógyszertár helye: Devecser Mező Város Vásártér déli során fekvő 9. sz. házban." Az officina leírása a 7. p.-ban „A gyógyszertár helysége: A gyógytár az utca felé nyíló ajtóval és egy ablakkal ellátott nagy szobában van berendezve, ezen túl van a lakás, a műhely és a materiális kamra." „A gyógyszertári műhely, a kamra, pincze és padlás jól van fölszerelve és tisztán tartatik." 5 7 A siófoki gyógyszertárban 1881. szeptember 27-én felvett jegyzőkönyv szerint: „1. A gyógyszertár a Fő utczában egy földszintes házban homlokzattal délnek fekszik, az ajtó a Fő utczára nyílik, czímezve a „Szent Lélekhez" - a gyógyszerész múlt évi igen alkalmatlan és célszerűtlen lakásba helyezte el, ahol dicséretesen berendezett kis gyógytárát is felállította. A „Műterem" igen csinos, eléggé tágas, világos, száraz és tiszta". Továbbiakban „Műkonyhát", „Műkamrát", „Gyógyszerészi Pinczét". „A fűpadlás: elkülönítve a padlás többi részétől elég nagy, szellős, tágas és a légviszonyok ellen kellőleg biztos." 5 A Pápán 1885. február 18-án felvett jegyzőkönyv szerint: „1. Fekvése és czíme a gyógyszertárnak: Fekszik a gyógyszertár Pápa belvárosában, a Kis térre nyílik, az ajtó fölött gyógyszertár felirattal. Czíme: „Az őrangyalhoz." Az officina itt is „Műterem" elnevezéssel szerepel „tiszta, világos és tágas, egészen újan és díszesen van felszerelve". A „Műkonyha", a „raktár": A raktárba a műterem melletti segédszobából juthatni fel. „A gyógyszerészi pincze: A pincze többi részeitől elzárható ajtóval teljesen el van különítve, száraz és tiszta. „A fűpadlás": A légviszonyok ellen kellőleg védve van, elegendő világos és szellős a padlás többi részétől elzárható ajtóval van elkülönítve." 59 Lovászpatonán 1886. június 28-án, a gyógyszertár felállítása alkalmával felvett jegyzőkönyv szerint: A „Gyógyszertár fekvése és czíme: Fekszik a község felső utcájában 171. sz. alatt. A gyógyszertár az utcára nyílik dél irányban, az ajtószárnyakon Aesculap és Hygiaea jelvényekkel, fölül gyógyszertár felirattal, czíme „az Őrangyalhoz". A „Műterem": tiszta, elegendő világos, de egy kissé szűk mindazonáltal a czélnak teljesen megfelel. „Műkonyha", „Műkamra": a gyógyszerek raktárát a műteremtől egy ajtó választja el, ide a műteremnek hátsó részéből juthatni ... a raktár elegendő világos és tágas. A „Gyógyszerészi pincze": A pincze az épület hátsó részében van, egészen külön áll". A „Fűpadlás": elegendő szellős és az idő viszontagságai ellen biztos, az itt elhelyezett számos növényféle gyógyszerek papircsomagokban tartatnak, legnagyobbrészt frissen gyűjtvék. - Elkülönítve még a fűpadlás nincs, s az elkülönítést a gyógyszerész megígérte." 60 A varsányi fiók gyógyszertár 1887. február 21-én tartott vizsgálatánál: „A gyógyszertár a község Fő utczájában fekszik, homlokzattal keletnek, az ajtó az utczára nyílik fölül gyógyszertár felirattal, czíme még eddig nincs. A „Műterem": elegendő tágas, vüágos, tiszta. A „Műkonyha" a közös konyhával kapcsolatban van . . . Külön műkonyhát a szűk helyi vizonyoknak miatta felállítani nem lehet. A ^gyógyszerészeti raktár": A műterem hátsó részében van elhelyezve, a terem előrészétől a hátsó állvány által van elválasztva. A „Fűpadlás, pincze nincs, ami szükséges az a gyógytárban és raktárban elegendő készletben tartatik." Ezek a hiányosságok úgy tűnik egy fiók gyógyszertárnál megengedhetőek voltak, mert Dr. Kerényi Károly megyei főorvos ezzel zárja vizsgálatát: „Ezzel a vizsgálat befejeztetvén a közforgalomnak ezen fiók gyógyszertár átadatott és tekintve a kezelő gondnok kellő szakismeretét, lelkiismeretességét és humánus jellemét reményleni lehet, hogy a gyógytárnak kielégítő forgalma leend." 61 b) A gyógyszertárak berendezése és felszerelése A Veszprém megyei gyógyszertárak berendezéseinek vizsgálatához a tisztiorvosi gyógyszertárvizsgálati jegyzőkönyvek, leltárak alkalmával felvett írásos dokumentumok mellett a ma is fellelhető berendezési tárgyakat, illetve a róluk készült fényképeket használtam fel. A Pápai „Gránátalma" gyógyszertár, illetve Patikamúzeum az egyetlen XVIII. századi berendezésű, szerzetesi alapítású patika, melynek officinája kisebb változtatásokkal eredeti berendezéssel fennmaradt. „A gyógyszertárat szegélyezi egy tölgyfa színre festett köráhvány, melynek felső része hat osztályzattal bír, alsó része pedig fiókokból áll. A körállványnak két ablak közti része üvegajtókkal fedett, s magában
