Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 2. (Pápa, 1989)

Jankó-Szabó Sándorné, Kiss Leona: Veszprém megye gyógyszertárai történetének rövid áttekintése különös tekintettel Pápa városára

A gyógyszerek Budapesten Kochmeiszter Frigyes utódainál vásároltatnak. A gyógyszerész könyvtára: „. . . elegendő' szakmánykönyvekkel rendelkezik." „A gyógyszertár közhíre: Miután még csak most lesz megnyitva erről mit sem lehet írni, tekintve azonban a gyógyszerész közkedveltségét, humoros jellemét, szakképzettségét és lelkiismeretességét, valamint gyógyszertárának gondos, szép és díszes berendezését, valamint annak minden követelményt kielégítő felszerelését, ennél fogva forgalmának csak szép és jó jövőt lehet reménylcni."

46 A gyógyszertár működése során megfelelt a várakozásnak. A „Pápai Lapok"-ban és a „Pápai llírlap"ban a három gyógyszertár legtöbbször együttesen reklámozza szereit. A megnyitás után a konkurens ellenérzés megszűnik és a három gyógyszertár békésen működik egymás mellett. Fhhez Piatsek rendkívül humoros, népszerű egyénisége is hozzájárulhatott. Közmegbecsülését mutatja az a tény, hogy több éven át meghívták a bencés gimnáziumba vizsgabiztosként. Megemh'tcm, hogy amíg a gyógyszertár engedélyezésénél a jegyzőkönyvet Piacsek Gyula aláírással írta, addig a gyógyszerészi évkönyvekben és síremlékén is „ts"-el írták nevét, valamint a „Pápai Lapok" hirdetésein is. A pápai Kálvária temetőben síremlékén a következő felhat olvasható: „Piatsek Gyula gyógyszerész 1858-1933" . Piatsek Gyula haláláig 1933-ig birtokolta és vezette gyógyszertárát. Halála után az évkönyvek szerint örököse özv. Piatsek Gyuláné. Hivatalosan kezelőt 1938-tól alkalmazott. Ekkor a kezelő Kosztolányi Márta 1938 —1939-ig, 1940-ben a kezelő Gieszler Anna, 1941-1945-ig Pleszkáts Tiborné szül. Fekete Emmy. Ekkor a gyógyszertár pontos címe Kis tér 7. Tel: 11-72. 1945-1948-ig a kezelő Dr. Peczold Károly (fv.), a gyógyszertár változatlan helyen, de új tér elnevezéssel, mint Táncsics Mihály tér 7. alatt működik az államosításkor. ,,Szent Anna" gyógyszertár Pápán egy negyedik gyógyszertár felállítására az első kísérletet 1898-ban Baranyai Zsigmond gyógyszerész tette, sikertelenül. 1902-ben Németh Dezső oki. gyógyszerész kérvényét - új gyógyszertár felállítására - a belügyminisztérum határozatban leküldte a városhoz. A városi tanács, közegészségügyi bizottsága és állandó választmány a 4-ik gyógyszertár felállítását javasolja. A közgyűlés vita után a 4-ik gyógyszertárnak a kért helyen történő felállítását nagy többséggel elhatározta. Az elhatározástól a megvalósításig még hosszú küzdelmes út volt hátra. A korszak a kapitalizmus kora, a szabad versenyé, s bármennyire is a gyógyszertárak egészségügyi jellege kerül előtérbe, tulajdonosaik a konkurenciaharctól nem tudnak megszabadulni. A „Pápai Lapok" 1902. október 12-én 41.-ik számában olvashatjuk panaszukat: „Pápán a régi időkből két gyógyszertár és az újabb korból egy harmadik gyógyszertár van. Most pedig egy pápai illetőségű ifjú gyógyszerész egy negyedik gyógyszertári jogért folyamodott oly kikötéssel, hogy a gyógyszertárt a város északi részén lévő Erzsébet várost megközelítő Győri úton állíthassa fel."

4 ' Veszprémben ekkor még csak két gyógyszertár működött. A vármegye-gyűlésen hosszas vita után a megyebizottsági tagok meggyőző érvei után pártolólag terjesztik fel a kérvényt a minisztériumhoz. Érveik a következők: „A közegészségügyek fejlődtek, a gyógyszertári szerek fogyasztása növekszik a népesség szaporodása és a közművelődés terjedése folytán. E mellett nem kell feledni, hogy az állatgyógyászat ügye is nagyban fejlődött, jelentékeny gyógyszerek vétetnek igénybe e téren . . . Ezt hozza magával egy város jól felfogott érdeke is, mert egy várost környező nagy vidék népessége igen jogosan folyamodhatik új gyógyszertárnak felállításáért, ha a forgalmi középpontját képező város kellő időben nem foglal állást a szükséges számú gyógyszertárak engedélyezése és hozzáférhetővé tétele kérdésében . . ."

48 Eltelik 2 év, s közben a közvélemény már a gyógyszertár helyének meghatározásával foglalkozik. 1904. július 10-én 28. számában a „Pápai Lapok" ezt írja: Negyedik gyógyszertár. „. . . Amennyiben engedélyeztetnék, az csakis az új Erzsébet-városban volna elhelyezendő, miután e városrész közönsége a hozzája legközelebb fekvő gyógyszertárt csak nagy kerülővel érheti el, míg viszont a városi és irgalmas gyógyszertárak a bel- és alsóvárosnak teljesen elegendők, s az esetleges új gyógyszertárnak a város e részében való elhelyezése teljesen fölösleges."

49 A Belügyminisztérium azonban elutasító választ küld. Babies István szombathelyi és Németh Dezső pápai lakosok negyedik gyógyszertár felállítása hánt beadott kérvényét levette a napirendről a közgyűlés, mert a miniszter elutasító határozatát követő öt éven belül nem tárgyalható. 1906-ban Pribék Imre budapesti gyógyszerész akar Pápán negyedik gyógyszertárat nyitni. Belügyminisztérium a folyamodványt leküldte a városhoz azzal, hogy a népesedés és a város növekedése indokolná e gyógyszertár felállítását, hozza meg határozatát. A Vármegyei Közgyűlés úgy határozott, hogy az új gyógyszertár az Erzsébet városban állíttassék fel éspedig nem a név megnevezésével, hanem általánosságban adassék meg a jog.