Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 2. (Pápa, 1989)

Jankó-Szabó Sándorné, Kiss Leona: Veszprém megye gyógyszertárai történetének rövid áttekintése különös tekintettel Pápa városára

„őrangyal" gyógyszertár Pápa harmadik gyógyszertárának felállítását hosszú harc előzte meg. 89/M. kir. 78. sz. alatt Veszprém megye törvényhatósági bizottsága a belügyminisztériumhoz fordult azzal a felterjesztéssel, mely szerint „Desitz Lipót móri lakos okleveles gyógyszerész azért folyamodott hozzánk, hogy Pápa r.t. város felső részében általa felállítani szándékolt gyógyszertár iránt a fenti törvény szerinti intézkedéseket tegyük meg. Ezen kérelem alapján s az 1876. XIV. t.c. 134. §-ának törvényszerű figyelembevételével Pápán jelenleg fennálló két gyógyszertár a városi és vidéki közönség közegészségügyi érdekeit teljesen kielégíti s így ezek kedvező forgalmát a gyógyszertárak szaporítása veszélyezteti, s hogy ezen szaporítást a népesedési viszonyok sem követelik és Pápa város sem óhajtja, hogy az irgalmasrendiek gyógyszertára irányában az ezen szervezet részéről a nagy közönség irányában folyton tanúsított nagylelkű és emberbaráti tényekkel szemközt a hatósági pártolás különösen érvényesítendő, folyamodó Desitz Lipót moori lakosnak a gyógyszertár felállítására vonatkozó engedélyt megadni ne méltóztassék."

32 A Veszprém megye bizottságának 1878. évi május 6-i rendes közgyűlése elutasítókig foglalt állást. Desitz Lipót azonban az ügy tárgyalásának újbóli kitűzését kérte, fjj pályázó is jelentkezett, Szántó Józsefgyógyszerész. A m. biz. rendes közgyűlése 1879. május 5-én 80 mb/4479 k.i. 1879 számú BM-hoz intézett feliratában újra elutasítást kér

33

. A BM. döntésének tárgyUagos meghozása érdekében kéri a megyebizottságtól „a pápai két gyógyszertárra nézve felemh'tett jövedelemadó kivetését eredetiben, vagy hiteles másolatban, nem különben a két gyógyszertár öt évi üzlet forgalmát. Indokolandó, hogy a lakosság, mely között az új gyógyszertár felállíttatni szándékoltatik legnagyobbrészt földmíveléssel foglalkozó szegény sorsúak, kik a gyógyszertárt csak igen kismértékben veszik igénybe, mimódon lenne képes veszélyeztetni a fennállókat?"

3 A válasz 1135/kJ. 880 sz. a érkezik meg a BM-hez: „. . . a már létező két gyógyszertár fönnállása is veszélyeztetvén indoklását abban találandja, mikép az új gyógyszertár a már létező két gyógyszertárhoz alig pár lépésnyi, az tehát oly közel fog esni, hogy nemcsak a közvetlen közelében lakók által fog igénybevétetni, hanem éppen a közelség miatt használni fogják mások is, akik a már létező gyógyszertárak forgalmi körébe és közvetlen közelébe esnek."

35 36 A beküldött kimutatások és vélemények alapján a BM. a kérelmeket elutasította

37

. A harmadik gyógyszertár felállításának ügye azonban ezzel nem ért véget. A Veszprémben 1881. szeptember 7-én tartott megyebizottság rendes közgyűléséről terjeszti fel Véghelyi Dezső alispán 381 mb./3670/kJ. 881. szám alatt Hankóczy Ede várpalotai lakos okleveles gyógyszerész kérvényét egy új harmadik gyógyszertár engedélyezéséért. A megyei főorvos és közegészségügyi választmány véleményével most már pártolólag a megye is a felállít hatást kéri

38

. A BM. az 53177. sz. döntésére lúvatkozva visszaküldi az hatokat. Ugyanígy utasítja el Orbán Dezső pápai okleveles gyógyszerész kérelmét, Krosetz Gyula okleveles gyógyszerész folyamodványát

39

. 1884ben Sényi Ferenc okleveles gyógyszerész adja be folyamodványát °. A BM. 39768/1884 sz. jegyzőkönyvének tárgya: „Veszprém megye közönsége a Pápán felállítandó 3. gyógyszertár tárgyában 39769 ugyanaz a 41118 Torkos Elek gyógyszerész folyamodványa ugyan e tárgyban 41768 Hankóczy pótfolyamodványa 43828 Techet Adolf folyamodványa." Az 1884-ben beadott folyamodványok sorrendje a következő: 1. Piacsek Gyula gyógyszerész áprüis 23. 2. Orbán Rezső gyógyszerész május 2. 3. Krosetz Gyula gyógyszerész június 5. 4. Sényi Ferencz gyógyszerész június 11. 5. Hankóczy Ede gyógyszerész június 29.

42 Piacsek Gyula és Orbán Rezső a városhoz, Hankóczy F.de a megyéhez folyamodott. „Pápa város képviselő testülete május 31-én szakközegeinek véleménye ellenére a gyógyszertár felállítását 26 szótöbbséggel megszavazta, véleményező fenntartván magának a jogot a gyógyszertár helyének megállapítására." A megyei főorvos véleménye szerint a fennálló két gyógyszertár ez új által nem fog veszélyeztetni. A közegészségügyi bizottság engedélyezendőnek véleményezi. A BM. meghozza a végleges döntést : „Miután a megyei főorvosnak úgy a közegészségi, valamint a törvényhatósági bizottság általa folyó évi június hó 9-én 270. sz. a. kelt közgyűlési határozatával elfogadott véleménye szerint a Pápa városban felállítandó harmadik gyógyszertár által az ott levőknek fennállása nem veszélyeztetik, az 1876. évi XIV. t.c. 134.§-a értelmében az azért legelőbb folyamodó Piacsek Gyula okleveles gyógyszerésznek ezennel megengedem, hogy a Pápa felső városban egy személyes üzleti jogú gyógyszertárt felállíthasson. A 6. §. szerint gyógyszertárát egy cv leforgása alatt felállítani tartozik, mert különben a jogosítványa elévültnek tekintetik. Végül a gyógyszertár megnyitása alkalmával történendő hivatalos vizsgálatról szóló jegyzőkönyvet a megnyitás napjának azonnali bejelentése mellett ide terjessze fel."

43