Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 2. (Pápa, 1989)
Jankó-Szabó Sándorné, Kiss Leona: Veszprém megye gyógyszertárai történetének rövid áttekintése különös tekintettel Pápa városára
6. ábra. Karlovitz Adolf arcképe 6. Darstellung: Porträt von Adolf Karlovitz 7. ábra. Karlovitz László arcképe 7. Darstellung: Porträt von László Karlovitz „Gránátalma" gyógyszertár A XVIII. század folyamán Pápa város lakosságát többször meglátogatják a járványok (tífusz, pestis), amin nem is csodálkozhatunk, hiszen még a Tapolca folyó vizét használják ivásra. Eszterházy Károly „Vízvezeték terve", hogy a Tapolcafő-i források vizét csövekkel vezessék be, nem valósul meg 16 . Ahhoz, hogy a betegeken segítsen, az Irgalmas rendet megtelepíti, melynek néhány tagja már 1730-ban Pápára jött, az akkortájt gyakorta pusztító pestises betegek ápolására. 1757. január 19-én Bécsben kelt és Mária Terézia királynő által 1757. évi május 2-án Bécsben jóváhagyott alapítólevéllel a Magyar Irgalmas rend részére Pápán tekintélyes alapítványt létesített 17 . Veszprém vármegye 1757. február 12-én Pápán tartott közgyűlésén a 30. napirendi pont alatt ismerteti gróf Eszterházy Ferencnek a Helytartótanácshoz február 1-én kelt levelét, mely szerint a gróf az irgalmasokat Pápán letelepíteni szándékozik, s őket alapítvánnyal látja el. Közli levelében őfelségével, hogy a letelepített irgalmasok nemcsak adómentességben részesülnek, hanem a gyógyítás nemes munkáját is ellátják 18 . 1757. július 28-án érkezik meg a többi szerzetessel együtt fráter Elzeany Márton gyógyszerész és fráter Weis Gerald algyógyszerész a legszükségesebb szerekkel és orvosságokkal és a várban kapnak ideiglenes lakást. Gróf Eszterházy Ferenc a „Zöldfához" címzett vendéglőt rendezi be számukra kórház céljaira. 1757. szeptember 16-án foglalják el ünnepélyes keretek között. Ekkor alapítja meg Galánthay gróf Eszterházy János Ferenc kancellár és testvére Eszterházy Károly egri püspök a kórházat: „. . . eredetileg a pápai-ugodi hitbizomány négy szegény férfi betege számára, ugyan akkor gyógyszertárat is létesítvén." 1 Az alapító levél eredetiben latin és német nyelven két példányban maradt ránk, az egyik az Eszterházy család, a másik az Irgalmas rend birtokában van. Idézet az alapító levélből: „Miután előre látható, hogy fenti 9000 forint . . . valamint a Rend institutiói szerint való ingyenes gyógyszerek kiszolgáltatására nem elégséges, megengedem - negyedszer Önöknek, Irgalmas testvéreknek a magam, örököseim és azok örökösei nevében örökidőkre, hogy Pápán nyüvános gyógyszertárat nyissanak, hogy abból gyógyszereket szabadon kiszolgáltassanak úgy, hogy senkinek másnak - bárki lett légyen is az - bármikor a jog megadassék." 20
