Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 2. (Pápa, 1989)

Ilon Gábor: Régészeti adatok a kéttornyúlaki középkori templom építéstörténetéhez

3. Ezen kötet tartalmazza Pap Ildikó-Józsa László antropológusok tanulmányát. Szíves munkájukat itt is szeretném megköszönni. 4. A negyedik ablak hajdani létezésére a meglévők térbeli elosztásából következtetek. 5. GERÖNÉ KRÁMER Márta: A kéttornyúlaki ref. templom építéstörténete. = Műemlékvédelem XIII (1979) 35. 6. Az egyházközség és a templom újkori történetét Kövi Zsolt református lelkész dolgozza fel ezért a kérdéses iratanyag zárolt. 7. Az adatsort az eddig megjelent szakirodalom alapján állítottam össze. KOPPÁNY op. cit. 132 és 12. kép, MRT 4. 130-131. és 31. kép, GERÖNÉ op. cit. 35-39., A környék törökkori eseményei re lásd VERESS D. Csaba: Háborúk és településrendszer a Dunántúlon (különös tekintettel a török háborúk korára). = A Dunántúl településtörténete VI. (XI-XIX. század) PAB-VEAB Értesítő' 1986. 110. 8. PHM RA a szerző' ásatási naplója 1007-85. A gyűjtött leletanyag lsz. 87. 14. 1.-16. 1. 9. VERESS D. op. cit. 110. 10. Országos Műemléki Felügyelőség Rómer Flóris jegyzőkönyvei 10. köt. 121. - a nyugati kapuzat rajza. Közli: GERÖNÉ op. cit. 1. kép, KOPPÁNY op cit. 132. és 12. kép. 11. RAJCZI Pál: A pápai főesperesség egyházlátogatási jegyzőkönyve, 1698. = VMMK 17 (1984) 289. 12. A halastó és a malomhely térképészeti rögzítését mielőbb el keU végezni a majdani régészeti kutatást elősegít endo, Uletve azért, mert a tó északnyugati gátját földkitermelés miatt folyamatosan bolygatják. 13. A födémszerkezet építésére utaló nyomként történő értelmezésre Juan CabeUo hívta fel figyelmemet. Esetleges sövénytemplom maradványakénti meghatározására lektorom, Törőcsik Zoltán figyelmeztetett. Mindkettőjük hasznos észrevételeit ezúton is köszönöm. 14. A gyors és igen hasznos antropológiai vizsgálatért Pap Ildikónak (Természettudományi Múzeum Embertani Tára, Bp.) tartozom köszönettel. Józsa László végezte a hajmaradványok vizsgálatát, Horváth Ernő (Savaria Múzeum, Szombathely) a párták növényi anyagának meghatározását. Alapos munkájukért igen hálás vagyok. 15. MITHAY Sándor: A győr-gabonavásártéri XVI-XVII. századi temető. = CommArchHung 1985. 195-196. A sírok karfektetéséről írott sorai figyelemreméltók. 16. Pap I. már idézett meghatározása. 17. Csak a közelebbi környék néhány hasonló építményére utalok: Kővágóörs-Ecsér XII-XIII. századi templománál a délnyugati oldalon - KOPPÁNY Tibor: A Balaton-Felvidék románkori templomai. = VMMK 1 (1963) 97. és 86. kép, Dudar XIII. századi (?) templománál előcsarnok az északi oldalon - KOPPÁNY 1967. op. cit. 128. és 9. kép, Zalaszántó XI-XV. századi templománál a déli oldalon - KOZÁK Károly: A zalaszántói templom feltárása és környékének középkori története. = ArchÉrt 89 (1962) 231. és 21. kép, Ossarium és sekrestye szabályos elhelyezésére jó példa - távolabbról - a tarnaszentandrási templom XIV. századi ossariuma - VALTER Bona: A tarnaszentandrási r.k. templom kutatása. = HOMÉ 19 (1980) 114. és 12., 18. kép, A szalonnai templom ossariuma a templomtól délre található, XV. századi - M. KOZÁK Éva: Régészeti kutatások a sza lonnai református templomban. = HOMÉ 20 (1981) 25. és 2., 15. kép. 18. GERÖNÉ op. cit. 38. 19. BENEDEK Sándor: A magyarországi református egyház istentiszteletének múltja. Rotenturm/Pinka, 1971.65., 67-68. 20. Kövi Zsolt ref. lelkész emlékezete szerint a belső kutatás során találták meg. 21. VALTER Ilona: Román kori templomok a Nyugat-Dunántúlon. = PAB-VEAB Értesítő 1986. 31-32., 34. 22. A kéttornyúlaki templom későbbi kutatása során világosan körvonalazható lenne az a kapcsolat, amely most a feltételezés szintjén Lovászpatona vonatkozásában (periódusok, déü épület) felmerült. Erre vonatkozóan lásd KOZÁK Károly: A lovászpatonai ev. templom feltárása és helyreállítása. = Magyar Műemlékvédelem 1959-60. Budapest, 1964. 153 , 162. és 153. kép.