Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 1. (Pápa, 1988)
MITHAY Sándor: Az ugodi vár feltárásának eredményei
Szabó Miklós házával kezdődő /Petőfi u. 58. sz./ házsor 1750-ben még nem létezett. Bár ezen a térképen az utcákkal körülvett háztömböket ábrázolták. Gáncsné és Vörös Endre lakóháza alatt sírok is kerültek elő. Ezeket a lakók találták a ház körüli kisebb földmunkáknál. A Vörös háza előtt talált két gyermek és egy felnőttkoponyát a pápai múzeum megszerezte. A felnőtt koponyán kardvágástól esett seb van, amely az illető halálát okozta. A koponyák középkoriak. MH Az 1750- évi térképről azt is sikerült megállapítani, hogy a vár átmérője 50 m, a várárok szélessége 33,20 m. Az árok szélétől az 1. épület 41,50 m-re van. A három épület átmérője kb. 33 m. 34. ábra: Az ugodi fatemplom bakonyi térképről /1794/ kirajzolva Abb. 34.: Die Holzkirche von Ugod. Nachgezeichnet vom Bakony-Karte /1794/ Az 1759-ben felszentelt /mai/ ugodi plébániatemplom már működött, amikor az előbbiek szerint a 18. század végén még állott az ugodi fatemplom. Lehet, hogy már nem egyházi célok szolgálatában. Ennek a templomnak a helyét említi Römer Flóris 1860-banÚgy tudja, hogy Lisztner Mihály telkén volt. Ma itt Vörös Zoltán háza áll, udvara erősen emelkedik a falun átvonuló hátság teteje felé. A helybeliek szerint ezen a területen a magasabb helyeken homokbánya volt. Lehet,hogy a fatemplom esetleg Vörös háza helyén, vagy annak közvetlen környékén helyzkedett el. Esetleg a mai főutca nyugati házsorában kellene a két épület helyét keresni. Az 1748. évi visitatio szerint a falunak"Csak fából való imaháza van.... a temető távol van a templomtól" Ekkor már harangja is van, fa haranglábon. Harangját 1697-ben öntötték. 14 ' Ez a templom 1756-ban még jó állapotban van." 4 * A fentebb említett 1. épület keresése során az országút felé lévő kőfallal párhuzamosan egy ároknál átégett réteg, korom , égett fa, 64 cm mélyen mész és alatta egy 1014 cm vastag és 70-75 cm széles fal került elő. Északkelet-délynugati irányú és Havasi Károly udvarába fut. Itt tehát - a Petőfi utca 60 szám előtt - két 70 cm vastag falat találtunk, amelyek az ún. külső várnak kis szakaszát jelentik. A várban talált IX. épület északnyugati szélétől a külső vár falának távolsága 52 m. Tehát a külső vár megtalált fala közel volt az 1. épülethez. Az 1750. évi térképen a vár falától az 1. épület valamiveltávolabb volt, mint 30 m-re. Északkelet felé a külső vár és a sánc is keskeny lehetett, hiszen az 1750. évi térképen ott vannak már a lakóházak a Petőfi utcában. A vár felé ma álló legszélső ház a 18. században még nincs meg. Tovább is üres a terület a külső vár miatt. Ezt a tényt nem jelölték az előbb említett térképen. Az 1626-ban említett palánk a külső vár szélén lehetett, azaz a sánc külső vonalában. w ' Az új templom építésének előkészületeiről azt kívánjuk megemlíteni, hogy a vár árkának egy részét be kellett temetni, hogy azon átjárhassanak. 1756-ban mérik fel a várat? 0 Ekkor már nem állhattak magasan a megmaradt várfalak. Valószínűleg a templomépítők csak várromokat találtak a dombon. Úgy tudjuk, hogy az új templom építéséhez új téglaégetőt állítottak munkába. Bizonyos, hogy az előző épületszerkezetek mellőzésével épült fel az új templom. A II. József kori katonai leírásban szerepel, hogy "Egy masszív, kőkerítéssel övezett templom" állott a dombon. 54
