Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 1. (Pápa, 1988)

MITHAY Sándor: Az ugodi vár feltárásának eredményei

Van itt egy téglatámfal, amely fiatalabb az északon lévő kőfalnál. A támfal délke ­let felé gondosan eldolgozott. Eszek felé található a dél felé eső sarkon is ívesen ki­dolgozott a fal. Egy nagyobb építmény megmaradt támfala lehet ez, amely kapcsolatban van a 13. századi fallal, a szentély alatt. A téglatámfal délkeleti végén egy régebbi kőfal egy része volt 100 cm mélyen. Ez 35 cm széles, teteje a felszíntől 35 cm mélyen van. Közel merőlegesen megy neki a várfalnak és azzal össze van építve. Tehát ez a kő­fal a téglatámfalnál fiatalabb és egyidős a belső várfallal. Itt a belső várfal ismét egy építési periódust élt át /27. ábra./. A keleti falból néhány fontos lelet került napvilágra. Barnás színű cserépen hullám­vonalsa díszítés van /28. ábra 1. /, piros színű peremtöredéken hulllámvonalak /28. áb­ra 2./, egy harmadik peremtöredék piros színű felületén sűrű hullámvonal mutatkozik /28. ábra 3./. Barnás színű bográcsperemtöredéken két hosszúkás lyuk látszik /2B. ábra 4./. Szürke színű cserépen bepecsételt díszítésnek két sora maradt meg /28. ábra 5./. Piros színű tál alján köralakú bekarcolásban kereszt forma bekarcolás van /28. ábra 6./. Ez fenékbélyeg. A sekrestye keleti falánál egy esztergált és gondosan faragott, áttört díszú csontlap töredéke kerül elő /28. ábra 10./. Téglalap alakú, törött, lapos felüle­ténikét kerek áttörés és ezen belül kereszt motívum díszlik, hosszabbik szélein apró fogazásos minta va. Felerősítésének lyuka is megvan. Talán puskatus borítása volt. 1 ' Kés /?/ nyele, csontból faragva, keresztformában helyezve, erősen rozsdásodott, felső töre­dékes részén bekarcolt, körkörös díszítések és a törött szárak szélein bevésett párhuza­mos vonaldísztöredék /28. ábra 13./. A tárgy ívesen kidolgozott. Esetleg borotva is le­hetett. Pomázon a Klisszán talált hasonló tárgy 10 cm hosszú. 1 * A téglatámfal délkeleti végén egy régebbi kőfal részlete is előkerült. Ásatási megfigye­léseink szerint 100 cm mélyen égésréteg volt és sok apró állatcsont és halpikkely. Nyil­ván konyhai hulladék, egy csomóban 16-17. századi cserepekkel. A sok szemét alatt a mur­vapadló 10 cm vastag volt 125 cm mélységben.140 cm mélyen újabb konyhai hulladék réteg­re találtunk. Szürke agyagréteg alatt a kevert föld koraközépkori. Ilyen réteg fordult elő a X. épületnél is, a keleti toronynál. A sekrestye falának első alapozása kelet és délkelet felé egy régibb fal. De ennek nincs köze a VI. épülethez. A téglatámfal a keleti falra merőlegesen mérve a saroktól kb. 180 cm-re nyúlik ke­let felé. A mai sekrestyeépület alatt van egy régebbi téglaépület, ebből nyúlik ki a tég­latámfal. Észak felé a támfal rézsútos. Fiatalabb az északon lévő kőfalnál. Ezen a részen került elő a téglatámfal. Fszaki szélénél egy világosbarna színű peremtöredéken színes festés, a peremen körülfutó vonalminta, az oldalfelületen íves és spirális motívum /18.áb­ra 12./. Egy régibb, nagyobb építménynek maradt meg - más építkezések után - a támfala, Ez 17. századi. Lejjebb nincs koraközépkori réteg. A sekrestye keleti téglatámfala bizto­san egy korai építményé volt, amely a sekrestye és a templom szentélye alatt volt. Ez a fal a 17. századnál korábbi. A 162 cm mélyen kiálló téglacsonkok szerint egy ebből kiin­dult falat elbontottak. A keleti sekrestyefal első alapozása korábbi a keleti és a déli részen. Az észak­nyugati falnál hasonlóan mutatkozik, mert itt az egész falat újonnan rakták a templom építésekor. A VI. épülethez nincs köze az itteni kinyúló falnak. A betonjárda alatt nincs a VI. épületnek myugati fala. A sekrestye alá nyúló, VI. számú épület csak általunk megszer­kesztett. Délkelet felé nyúló falának jól megmaradt az elvágott vége. Ez jókora távol­ságra van a belső várfaltól. Észak felé van az első épített kőfal. Ez alámegy a felülről számított második ala­pozásnak is. Utóbbi rá van építve az előbbi kőfalra. A támfal és a kőfal várkorabeli. A sekrestye mai fala alatt van egy régi téglaépület keleti fala. Ebből nyúlik ki a tég­latámfal. Az előbbi kőerősítéseket felhasználó falra építették rá a mai sekrestye fa­lát. XII. épület A vár területének délkeleti szélében a belső várfal mellett egy helyen, a sekrestye mel­lett eleinte kiszedett sáncnyomok, vagy kiszedett falnyomok látszottakBebizonyoso­dott, hogy az kemence maradványa. így egy kemence fél keresztmetszete került elő. Ott állt, ahol lesüllyedtnek látszott az egykori fal. Égett termőréteg alatt kormos sáv volt, az eleven föld teteje íves. A berogyott kemence teteje 90 cm mélységben jelentkezett. A sárga agyagrétegbe nyomódott be az égett réteg és délkelet felé, az égett réteg szélén az agyag felgyűrődött. Ez volt tehát a kemence alja. Alapozása 126 cm mélyen feküdt, 13B cm mélyről koraközépkori cserép is előkerült. Valószínűleg a murvás padló egyezik a VI. épület feltárt padlójával. A közelben a belső várfal által bezárt kis területen homokos agyag került elő. Ennek a foltnak délkeleti részén bolthajtásra bukkantunk. Kemence kisározásának nyomai mutatkoz­tak. Alja vastagon kiégett, széle töredezett. A sekrestye felé eső része oiros kőből

Next

/
Oldalképek
Tartalom