Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 1. (Pápa, 1988)
MITHAY Sándor: Az ugodi vár feltárásának eredményei
Oíszítésnélküliek a további kisebb edények. Szürke színű mély tálka kis akasztófüllel /22. ábra 1.1, egy pirosas színű kis korsó - felsőrésze hiányzik - vállán körbefutó vonalak helyezkednek el /22. ábra 8./, egy pirosas fedő fogantyúval /22.ábra 9./. Ki kell emelnünk még néhány edénytöredéket is. Egy peremtöredék barnás színű, kiöblösödő peremén kívül jellemzője erős ívelésű nyaka /23. ábra 1./. Barna mázas nagy fazék oldaltöredékén körülfutó három bemélyítés látható /23. ábra 2.1. Feketés színű edény oldal töredékén párhuzamos hullámvonalak kanyarognak /23. ábra 3./. További török motívumokat utánzó magyar edényeket, illetve tálakat és azok töredékeit is találtunk az aknában. Világosbarna színű táltöredéken piros gyümölcsminta. A motívumok bekeretezték /24.ábra 1./. Nagyobb világos barna színű táltöredék színes motívumai sötétbarna vonalakkal bekeretezve /24. ábra 2.1. Újabb világosbarna színű táltöredék szintén motívumokkal, túlzsúfolt színes díszítései itt is kontúrok között /24 ábra 1.1. Tálka nagyobb töredékének felületén sárga alapon elh lványult motívumok vannak /24.ábra 10./. Hosszúkásán megmaradt világosbarna színű táltöredéken vonalas minták, spirálisok és néhány kórforma /24. ábra 4./. Egy kisebb szintén világosbarna színű cserép felületén kerek formák bekeretezve /24. ábra 1.1. Mint már említettük az akna falának romos tetején néhány hosszabb faragott kő feküdt, további kettő az akna földjében, közel egy magasságban az előbbiekkel.Kapu felső tok része, 72 cm hosszú /25.ábra 1./. Ugyancsak kapunak felső tok része egy másik faragott kő, amely 76 cm hosszú / 25,ábra 2.1. az aknából való egy nagyobb faragott kő is, amely ablakkeret saroktöredéke, 47 cm hosszúságú /25. ábra 1.1. Jó állapotban maradt ránk egy gótikus oszlop egy része. Ennek magassága 38 cm /25.ábra 4./. Épen találtunk rá egy ciszter bordára, 45 cm hosszú /25.ábra 5./. Ezt a Várpalota melletti bántapusztai kőből faragták. 2 ' Újabb gótikus oszlop való ugyancsak az aknából /25.ábra 7./. Ennek felületébe egy egyenlőszárú kereszt van bevésbe. Még egy ablakkeret saroktöredékét is meg kell említenünk. Szintén az aknából származik /26.ábra 1./., hossza 47 cm. A kapuépület aknájában talált kerámiák zöme a 17. századból való. Amikor a kerámia a kőpadlóra került, mint hulladék, a kapuépület már nem volt használatban. Ez az időpont a 18. század eleje lehetett, vagy a 17. század vége. Ekkor kerülhettek bizonyos kapu kőtokjai az akna romos kőfalának tetejére. Az is lehetséges, hogy az aknát később még használhatták. A nagyméretű köveket törötten is az alapfalakra rakták, illetőleg az akna felmenő falaira, nehogy összeomoljanak. Lehetséges, hogy ez a templomépítéskor történhetett. A IV. épület vakolt várfalának leletei az akna leleteivel egyeznek. Talán mindkét helyen egyidőben történt a pusztulás. Az akna északi falszéléhez hegyesszögben építették hozzá a nyugati fal közelében lévő kőfalat. Ez támfalszerű és bolygatott. Az akna délnyugati szélétől 18 m-re kellene lennie a várhíd pillérének, vagy külső támaszának. A kevert földben e hely környékén nem találtunk határozott falnyomot. X. épület A templon kelet felé néző oldalfalánál rendkívül sok a szemét. Mindenütt az egykori tereprendezés nyomai mutatkoznak. Az ásatás folyamán egy ferdén rakott téglákból álló támfal került elő. Teteje padlószerúen rakott. Ugyanitt van egy nagy terméskövekből rakott kőfal, amelynek rakási módja mindenben megegyező az V. épületalappal, a torony négyzetes alapjához. A két fal tetejének mélysége - a mai földtől - 115 cm. Körülöttük koraközépkori cserepek voltak. (Kozák Károly véleménye szerint a két fal egykorú.) A téglafalban a téglákat élükre állították. A fal alja 205 cm mélyen volt. A ferde fal elé fektetett két sor téglát helyeztek. A templom felé téglából két kü. zöböt raktak. A tégla- és kőfal ugyanazon habarcsos padlóréteggel van letakarva. Kelet felé a fal széle íves. A két fal találkozásánál a téglák gondatlanul rakottak, sok közöttük a töredék. A kőfal mellett 150 cm mélyen sárga és zöldes színű agyagréteg helyezkedik el. A 17, századi cserepek szerint ekkor került a kőfalhoz a téglafal. A kőfal a templom alá megy. Északnyugat felé 3-3 tégla küszöbszerűen kiáll. A mai templom alapfalában kő és tégla van. Az előbb említett vékony agyagréteg alatt töltés van kelet felé. Az agyagréteg alatt van az alap. Mellette cölöplyukra találtunk. A jellegzetes koraközépkori cserepekkel datált rétegben tetőcseréptöredék volt. Ezt szintén koraközépkorinak mondhatjuk /23.ábra 6./. A kőfal alja 267 cm mélyen van. Itt a sárga homok alatt kemény, vöröses agyag, eleven föld. A téglafal és az előbbi agyagréteg között föld van. Az alapbeásási foltban az előbb említett tetőcseréptöredék és a középkori cserép volt. A kő- és téglafalat elválasztó földben színes táltöredék volt /24.ábra 6./. A kőfal 605 cm hosszú és a templom oldalfaláig lehet azt látni. Egy világosbarna színű cserépen vízszintesen futó vonalak alatt kettős vonalak között zegzug vonaldísz fut lefelé. Ez is török motívumokat utánzó magyar kerámia /24. ábra 9./. Találtunk kúpnseréptöredéket is.
