Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 1. (Pápa, 1988)

MITHAY Sándor: Az ugodi vár feltárásának eredményei

VIII. épület Az előbbi épülettol északnyugati irányban volt az újabb ház. De ez nem állt az előbbi szoros közelében. Egy belső várfalhoz ragasztott, 9 x 6,5 m területű építmény. 90 cm széles falai tetejének mélysége a felszíntől 80 cm. A padiét 85 cm mélyen találtuk meg. 1 m mélyen pedig egy agyagos szintet bontottunk ki. Ajtónyílása a dél felé eső sarok közelében van a hosszabbik falon. Egy koraközépkori cserép volt az épületben, barnás színű felületén párhuzamos bemélyített vonalak a díszítései /16. ábra 12./. Az épület templom felőli oldalánál több korsó került elő. Az egyik pirosas szürke színű, füles, behúzott peremű, és ez alatt körülfutó borda látható. /18.ábra 1./ a másik hasonló színű, pereme lerepedt, kis fülnek a nyomaival /18. ábra 3./, egy szürke színű, magas nyúlánk forma, enyhén benyomott kiöntője, füles /18.ábra 4./, az utolsó pirosas színű, zömökebb forma és füles /18.ábra 5./. Mindezek a 16. századból származnak. A belső várfal közelében 85 cm mélyről került elő egy piros színű cserépkulacstöredék /24.ábra 11./. Ezen hármas, íves vonalak között magszerű bemélyítések sora és egy másik sávban pűrhuzamos, hullámos vonalak haladnak. Az esztergomi hasonló lelet szerint ez is a 14. századból való.**Epületünk templom felé eső oldalán 85 cm mélyen került elő tűzhely cserepezett alja, 130 cm-es átmérővel. A cserepek a 16-17. századból maradtak ránk. Az átégett réteg 4-5 cm vastag. Egy vékonyfalú kemence dongaboltozata omladékának darabjai feküdtek a fenekén. Ez egy búbos kemence volt. Teteje -77 cm, az alja -125 cm-en volt. Az ovális kemence méretei: 350 x 150 cm. Az épület keleti sarkában egy kívülről fűthető tűzhely néhány nyoma is megmaradt. Az épület belsejében a templom oldalbejárata előtt annyi a terméskő, mint a IV. épületben. Az épület ajtaja dél felé néz. Előtte kis tér van, így nincs szorosan a VII. épülethez építve. Nem sikerült eldönteni azt sem, hogy a kétház között a romokban talált bolthajtás melyikhez tartozott. A templomsaroktól induló oldalfal rátelepedett a belső várfalra. Néhány nyomból arra gondoltunk, hogy előbb állt itt az épület, mint a belső várfal. Ez a régebbi fal egykorú a bolthajtással. Tehát pusztult várfalra épület rá az északnyugati oldalfal. Az egyik itt talált kisebb faragott kövön, illetőleg a szélén leveles díszítés nyomai voltak. Edénytöredékeken kívül egy köszörűkő töredékei is napvilágra kerültek. IX. épület Az előbbi épülettől nyugatra elterülő IX. számú ún. várkapu keleti fala és az előbbi épület fala egyvonalban vannak. Feltűnő, hogy milyen egyszerű ennek az épületnek az alaprajza. Szinte magában áll a többi épülethez viszonyítva. Valamelyik épület elrombolása után kerülhetett ide egy 45 cm hosszú, faragott kőborda /25. ábra 6./. Egy másik, faragott,gótikus kőoszlopnak egyik tagja való ugyaninnen /25.ábra 8./. A várkapu közelében lévő VIII. épület talán az őrség háza lehetett. Az ettől délkeletre lévő üres rész /kb. 3,5 m/ talán az eredeti épületelrendezést mutatja még zsúfoltság nélkül. " Meg kell még említeni azt is, hogy a belső várfal belső oldalán 80 cm mélyen kis perem mutatkozott.Nyilván ez tartotta az épület padlóját. A belső várfal itt 240 cm széles. A habarcspadló keskeny foltban 85 cm mélyen jelentkezett. A belső várfal alja itt 135 cm mélyen volt,innen szűkül a fal. A VII. és a VIII. épület között sötétszürke szímű, füles korsó felső része került elő /23.ábra . 1.1. Szája kis gömbalakú. A korsó 16. századi. A kapuépület a vár északnyugati szélén 30-60 cm mélységben jelentkezett. Ezek mind felmenő falak voltak. Egy 160 cm széles folyosó szerű rész 190 cm után kiszélesedik és 260 cm szélességre kitágul. Így az aknaszerű építmény 160,illetve 260 cm széles. Az akna hossztengelye az észak-déli iránytól csak néhány fokkal tér el északnyugat felé /19. ábra/. Az akna alja északon 98-270cm, délen 152-188 cm. Átlag 115 cm mély. Ahol a folyosószerű rész kiszélesedik, ott az erős rombolás ellenére is megfigyelhető egy félhengerszerű bemélyedés. Ebben kellett egy nagyvastagságú tengelynek forognia. Az egész építmény a vár emelhető hídjának meglétére utal. Fontos az is, hogy a 180 cm-es alapozású belső várfalon kívül itt nincsen meg a külső várfal. Tehát itt elbontották a külső várfal egy részét. Helyébe építették később, a 17. században a kapuépületet. Ennek az aljában találtuk meg az aknát. Ennek alapfala 320 cm mélyen volt. A belső várfal és a kapuépület alapjainak összeeresztésénél egy 3-4 cm-es vájat található. A belső várfal itt 170 cm mélységig halad. A nem egyenletes magasságú aknafal tetején nagyobb faragott kövekre találtunk. Ezeket később ismertetjük. Néhány kő az aknába esett. A belső várfal külső részén rézsű van. Déli széle függőlegesen rakott. Az akna észak felé eső széle lepusztult, itt nem találhattuk meg az eredeti szélét /20. ábra./.