Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 1. (Pápa, 1988)

MITHAY Sándor: Az ugodi vár feltárásának eredményei

Az épület déli fala befut a belső várfalhoz. Sok hamu és égésrétegek között volt az egykori kályha hamuzónyílása 110 cm mélységtől. A nyílás környéke 110-114 cm-es szinten található /15.ábra/. Egy délkelet felé nyíló rész 130 cm mélyen van, a legmélyebb rész 140 cm mélységben. A kályhaalap teleje - 120 cm-en, alsó szintje pedig -150-160 cm-en van. Meg kell jegyezni azt is, hogy a kályhaalaptól 65 cm-re egy járószint helyezkedett el. A nagy vastagságú kályhaalap felett padkás kemence volt összeomolva. 115 cm mélyen találtuk meg a padka szintjét. Az épület délkeleti fala és a várfal találkozásánál ajtónyílás van. Az északi fal és a belső várfal találkozásánál tüzelőnyílás van. A keleti sarokban ajtónyílás, az északiban pedig fűtőnyílás helyezkedik el. Kelet felé van egy égett és agyagos réteg 105-110 cm mélységben. A kályhaalap alatt 165 cm mélységben murvaréteget láttunk. Az első és második murvaréteg között középkori réteg volt sok lelettel datálva. Egy sötétszürke színű bográcsperemtöredék /16.ábra 1./ jellegzetes koraközépkori. Egy világosbarna színű oldaltöredéken rádlidísz látható /16.ábra 2.7 Barnás színű cserépen egy vízszintes, mélyen bevésett vonal alatt hullámvonal kanyarog nagy ívekkel /16.ábra 3./. Koraközépkori az a barnás színű cserép is, amelynél a peremmel párhuzamosan két vonal halad és a perem szélén lévő vonalnak csak kis töredéke látható /16.ábra 4./. Világosbarna színű nyaktöredéken kis négyzetek kettős bepecsételt sora látszik /16.ábra 5.7. Az épület padlója alá történt beásáskor egy sötétszürke színű bécsi kerámia erősen kihajló peremrészén bepecsételt díszítés van /16. ábra 6./, ahol is köralakú bemélyedésben keresztalaktól balra egy függőleges és széles motívum látszik. Ez utóbbi edénytöredék bizonyára a 14-15. századból való. * A közeli sekrestyénél - a délkeleti sarkon - egy faltöredék a VI. épület nyugati falának kis töredéke lehet, az ajtőnyílástól nyugat felé. A sekrestye falánál lévő betonjárda alatt még megvan az épületfal folytatása néhány centiméteren át. A megszerkesztett felső fal nem párhuzamos a belső várfallal. Tulajdonképpen az épület megtalált falának folytatása volna egy sarokrész a mai sekrestye alatt. Azonban itt a későbbi feltárások egy újabb épület egykori jelenlétét bizonyították. Az egész épület alatt nagy pusztulásréteg mutatkozott. Még 165 cm mélységben és ez alatt is konyhahulladék és sok apró csont volt. A küszöbkő egy része jó állapotban maradt ránk. Egy piros őrlőkő töredéke is előkerült innen. Az I. épület közepén feltárt tüzelőgödör és annak két oldalán feltárt válaszfalnyomok alapján ott konyha lehetett. A VI. épület nagy téglái is erre utalnak. Érthetetlen, hogy két kapu közelében miért volt egy nagy tűzhely. Esetleg nyitott tűzhelyet telepítettek ide? A két kapu egyforma mélységű és a nyomok alapján egykorúak lehettek. A 3. számú belső várfalsarok könyökétől induló délnyugati fal sem biztos, hogy ide tartozik. Az épület délnyugati részét lerombolták. VII. épület A várdomb keleti részén helyezkedik el a VI. épület szomszédságában. Hossza: 10,7m, szélessége^^ m. Belvilága 62 m.

1 Az épület régebbi része északnyugat felé esik. Itt a padlómély- , ség 125 cm, a küszöb mélysége pedig 90 cm. A keleti rész VI. épül t felé eső sarka lekerekített. Az első rész bajárata a templom oldala felé néz. Újabb része a VI. és VII. épület oldalfalai által bezárt zug felé nyílik. A VI. épület korábbi, mint a VII. Nem is funkcionálhattak együtt egy időben ilyen alaprajz mellett. A VII. épület keleti falának egy része rátelepedett a belső várfalra. Nyilván itt is a várfal egyik pusztulásakor,illetve utána történt a ráépítés. Az alapfal itt is lazán érintkezik a belső várfallal. A rést téglákkal toldozták ki. Az épület két oldalfala tehát nem torkollik a belső várfalba.A kásőbb épült keleti rész tehát a belső várfal itteni pusztulása után csatlakozott az északnyugati részhez. A falak a mai felszíntől délkeleten 40, északnyugaton -120 cm mélyen vannak. A küszöbmélység 85 cm. A kelet felé menő falnál, a sarkon padka volt. Az előbb említett keleti oldalfal 60 cm-rel van a belső várfalon túl építve. A régebbi résznek délnyugat felé eső oldalán az alapfal külső széléhez van ragasztva a kapu, illetőleg az ajtóalap. Ilyen ajtónyílás nem került elő más épületnél. A VII. épületbe két helyen egy-egy négyzetforma szondát mélyítettünk. A két részből különböző korú edénytöredékek kerültek elő. Egy barnás és pirosas színű bográcsperemtöredéken a peremen két lyuk nyoma látszik /9.ábra 4./. Ugyancsak az épület alapjában előkerült sötétszürke színű oldaltöredék felületén három sorban vannak kis négyszögek bepecsételve /16.ábra 1.1. Az épületnek a templom felé eső részén volt egy barnás színű bográcsperemtöredék és ennek peremén kerek lyuk van /16.ábra 8./. A barnás színű, szélesen kihajló peremű cserépen lapos hullámvonal fut végig /16.ábra. 9./. Ugyancsak barnás színű cserépth félhold alakú benyomkodások sűrű sora látszik a cserép pereme alatt és tőle lejjebb és távolabb is /16.ábra 10./. Vastagfalú, szürke színű fenéktöredéken címer alakú bepecsételt forma'van /16.ábra 11./.