Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 1. (Pápa, 1988)
MITHAY Sándor: Az ugodi vár feltárásának eredményei
A plató szélén minden ásatásnál figyeltük, hogy találunk-e nyomokat az egykori földsáncra vonatkoióan. Egyik adatunk a sekrestyétől délkeletre származik. Az eleven föld íves teteje előkerült. A sánctető 115 cm mélyen lehetett. De ezt a nagy bolygatás miatt sehol sem sikerült ellenőrizni. Hasonlónyom volt a templom főbejárata előtt is, de ez is bizonytalan . A templomtól északnyugatra ma kertek és házak állnak. Helyükön az egykori várárok futott, amelyet betömtek, vagy idővel betömődött. A mai templom járószintjének magasságáig feltöltött részen van az átjáró és bejárat a templom felé. Ennek a töltésnek két oldalán kb. 30 m-en át földdel borított a várfal. Ennek nyugat felé eső rézsűjében illetőleg annak aljában kis helyen sikerült a régi várárkot átvágni 12. ábra XV.sz./. A két part közötti magasság alig különbözik. A két pont közötti távolság 16,90 m. Az árokban egy méteres feltöltés van. Ennek alján fontosabb lelet nem volt. az árok alja íves, 80-90 cm-re hajlik lefelé a vízszintestől /6.ábra/. Az árok középső alja 200 cm-rel van lejjebb a mai árokszinttől, az árok tetejétől 230 cm mélyen van. A közelében a dombtető járószintje olyan mélyen dől lefelé, hogy az árok aljától 3,50 m-re van a. tető. ím 6. ábra: Az ugodi várárok átvágása észak/északnyugatra Abb. 6.: Durchschnitt dem Burggraben Richtung N-W /Ugod/ Az árok feltöltéséből néhány említésre méltó leletet sorolunk fel. Vas csizmapatkó /7.ábra 11./ a 16-17. századból, vaskapocs /7.ábra 12./ és egy vaspatkó ugyancsak a 1617. századból /7. ábta 13./. Egy széles pántú, hegye felé keskenyedő, két karommal ellátott szorító bilincs vasból 67.ábra 14./ és a hosszú szárú, töredékes sarkantyú /7.ábra 15./..Csontból esztergált orsókarika /7.ábra 3./, majd egy csontból faragott, néhány vonallal díszített henger /7.ábra 4./ a várfalak mellől valók. Az üvegtárgyak közül meg kell említenünk egy négyszögletes palackaljat /7.ábra 6./, kerek palack felső részét /7.ábra 1.1, hosszúnyakú üveg felső részét /7.ábra 8./, csavart nyakú üveg töredékét /7.ábra 9./. A hosszúkás, közel téglalap alakú, vas zárborító /7.ábra 10./ is a várárok földjében volt. A kevés fémlelet mellett talált üvegtöredékek a legnagyobb valószínűség szerint mind hutaüvegek a 17-18. századból. I. épület / 2. ábra I.sz./ A vár déli részében van leghosszabb épületünk, amely a belső várfal 2. és 4. sarka közötti vonalon helyezkedik el. A feltárás folyamán csak az alapok kerültek elő. Lehetséges, hogy a templom szentélye mögött talált rövid fal az épület keleti része volt. Ezért elképzelhető, hogy a kiegészítés a templom szentélye alá esik. így-a többi épülettől eltérően - a belső várfalszakaszon is túlnyúlik 4,2 m-rel.Az épület 16 m hosszú, átlagban 5,2 m széles. Belvilága 80 m 2 . A belső várfallal párhuzamosan lévő fal 70, nyugati oldalfala 80, keleti oldalfala 70 cm széles. Mivel utóbbinak az I. épülethez tartozása bizonytalan, talán a templom szentélye sarka előtt látható 60 cm széles fal lehetne még esetleg az épület keleti széle. Az északkelet felé eső sarok így is a szentély alá esik. A templomépítés idején, a 18. században nagymértékű planírozás folyt. Sok, a felső rétegben előkerült lelet ezért szórványosnak minősül. Ilyen az állatcsontból faragott késnyélvég /7.ábra 1./, amelynek csatlakozási végének közepén vastüske maradt meg. Egy másik faragott, kerek csontdísz /7.ábra 2.1 szélei elvékonyodtak. Felületén egyik széléről egy pontban sugarasan szétnyúló vonalak láthatók. Kissé domború, belső fele íves kiképzésű. Ismeretlen az eredeti helye annak a kő ablakkeretnek, amely az I. épület nyugati sarka közelében a II. épület előtt került elő. Az 54 cm átmérőjű, vastag kő közepén nagyobb bemélyedés található, felső száléban egy lyukkal. Az épület alatt nem volt pincenyom. A templom
