Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 1. (Pápa, 1988)
MITHAY Sándor: Az ugodi vár feltárásának eredményei
Érdekes a falu utcaszerkezete /1. ábra/. Az 1750-es Esterházy - birtokkönyvi Ugodtérképen a mai Dózsa utca a régi "fóutca". Ma ez országút, a Petőfi utca. Azrk. plébánia templom és az iskola között ma út van, régebben a vár és a temető között nem volt út. A falu hajdani "főtere" a mai művelődési otthonnál volt. A vár a falu délkeleti szélén állott. Mögötte erdő terült el. Az irodalom több alkalommal említette az ugodi várat és annak történetét. Rómer hétszögűnek írja le a várat és látta magas falait. Még az egykori felvonóhíd helye is ismerős 1860-ban. 1 Az említett, 1750-ből származó térképen a vár ötszögű. Oornyay Béla 3 részletesen foglalkozik a történetével, de már nyolcszögűnek mondja a várat, ahogyan azt ásatásunk is bizonyította. Az 1841. és 1847. évi ugodi térképen a kapunyílás széles és mintegy átmegy az észak felé látható kiszélesedésében föld- védőműbe. Feltárásunk egy zárt falcsíkot mutat észak felé. Tehát nem várfal szerepel az előbbi térképen. 1888-ban az akkori ugodi plébános a várdomb szélében ma is látható stációkat alacsony fallal kötötte össze. De nem ezt látta Rómer - hiszen az összekötő fal később épült -, mert a szerinte két öl magas fal csak a ma is meglévő külső várfallal azonosítható. Koppány Tibor meg nem alapozott állításait •* ásatásaink korrigálták. A vár történetével foglalkozik Koppány T. alapján is Éri István. 8 " Másokon kívül fc IIa Bálint és Kovacsics József is írt röviden a várról. 1 Az 50x50 m-es területű várdombra a 18. század közepén épült a mai templom. Az épület nincs keletelve. A II. József-kori felmérés szöveges közlése szerint a templom "maszszív" kőkerítéssel övezett. Külön kis épület a templom keleti oldalába ragasztott sekrestye, amelynek falai nem merőlegesek egymásra. A templomkert nyugati részében 1868-ban három keresztet helyeztek el kőkerettel körülvéve és a domb szélében pedig a kálvária stációit. Ezek sora nyugaton kezdődik és északkeleten fejeződik be. A domb szélében körös-körül az alsó részén a nagy vastagságú külső várfal csak részleteiben található, mert az országút felé az 1950-es években a pápai járási tanács ú.n. védőfalat húzott a régi fal elé, mindenféle szellőzőnyílás nélkül. Ahol az eredeti külső várfal látszik, ott a rajzban /2. ábra/ is látni annak külső szélét. A templomkertben a mai felszínen nincs semmiféle falnyom. A várfalakat egyenletesen visszabontották, szinte egyforma magasságban maradtak meg. A tetejük törmelékes, ahogyan a rombolás után maradtak. Meg kell említeni azt is, hogy a templom mindkét oldalán hoszszában régi épületek alapfalai fölött fák álltak.Ezek nagyrészét 1980-ban kivágták. A vár történetének felderítésében olyan szükséges ásatásokat éveken át folytattuk 12. ábra/.' A várfal az észak-déli vonaltól nyugat felé látható. Itt nagymértékben töredezett. Lukacsossága miatt a templom nyugati oldala száraz. A fal nagy vastagsága miatt azt középkorinak kell tekinteni. 9 Csak ebben a korban szokásos ilyen vastag habarcsba falat rakni. A fal alja a várárokban lévő kertek szintjétől a domb mai járószintje magasságáig 4,50 m /3. ábra/. A várfal nyugat/északnyugati részén leástunk a fal aljáig, amíg azt a laza talaj veszély nélkül engedte. így megállapíthattuk ,hogy a fal mai dőlése kb. 20*. De ez .nem lehet a várfal eredeti rézsűje, mert azóta sokat kopott és lehettek olyan részei is, amelyek a váridőkben függőlegesek voltak. Esetleg egy-egy pusztulás után még változhatott is a fal alakja és vastagsága. Az átlag 170 cm mély és 100 cm magas belső várfalhoz 170 cm szélesség mellet 676 m 5 kő kellett. A belső várfal 147,8 m hosszú. Ezt a belső várfal külső kerületén mértük le. A külső várfalhoz /mélységet is megszámítva/ kb. ugyanannyi kő kellett. Tehát összesen a két falhoz 1352 m? Természetesen ennél jóval magasabb és mélyebb volt a két várfal. A külső várfalon belül elhelyezkedő belső várfal átlag 30 cm mélységben került elő. Szélessége a 180 cm-től 320 cm-ig terjedt. A legkeskenyebb méretet a déli oldalon mértük, keleten és délnyugaton 190 cm volt, több helyen volt 200 crn-en felüli szélességű. Északkeleten 300 cm, míg nyugaton egy-egy helyen 320 cm legnagyobb szélességet mértünk. A belső várfalnak egy része nyugat felé csak szerkesztésben van meg rajzunkon. Északkeleten egy fal hosszában a középen 100 cm-rel volt szélesebb, mint a fal két végén. A legnagyobb különbség a délnyugati falnál volt 250 cm-től 320 cm-ig. Ilyen különbségek a többszöri átépítésekkel, megújításokkal magyarázhatók. A kálvária stációi a belső várfalon kívül helyezkedtek el, kivéve az 1., 2., és 4. stációkat. Ezek a belső várfalon ülnek. Tehát ekkor már nem emelkedett az egykori belső várfal a járószint fölé. Vagy bizonyos magasságban még megvolt a belső várfal? A stációk elhelyezkedése bizonyos - előttünk ismeretlen - okok miatt alakult így. A két várfal között mért távolság igen változó. Délkeleten és délnyugaton nem is mérhető, északnyugaton, nyugaton és északkeleten 100 és 130 cm között változik. A rossz állapotban levő belső várfal szerkezetében nem találtunk megújításokra utaló nyomokat. A legtöbb helyen csak az alapok voltak meg, csak néhol volt némi felmenő fal. A domb felszínének területe 2500 m 1 , a belső várfalak belső szélei kb, 2300 m-nyi területet fognak körül. Ha a kapuépület 12. ábra IX. sz./ területét is hozzászámítjuk, akkor ez a térség 2 340 mf Úgy gondoljuk, hogy előbb kellett a külső várfalnak lennie és csak azután épült meg a belső várfal. Ha volt is a legelső váridökben földsánc, akkor is
