Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 1. (Pápa, 1988)

ILON Gábor: Későbronzkori temetkezés és település Farkasgyepün

7. Nováki Gyula : Őskori és középkori várak a bakonyi Kesellő- és Zöröghegyen. VMMK 14. /1979/ 89., 92-93.,102. 8. Iharkút-Pápavár talpcsöves edényén,PHM lsz.: 79.8.1. "Megszólal a sírvilág..." Késő bronzkori halomsírok Iharkút térségében cid. kiáll, katalógusában Tapolca-Pápa. Pápa

}

1985.; HegyfaluKárolyi Mária

: Későbronzkori településnyomok Hegyfalu határában. Savaria 13-14 /1979-80/ 4.kép 1.; Kisunyom - Károlyi op. cit. 13, kép 3.; SágvárKőszeqi Frigyes

: Beiträge zur Geschichte der Ungarischen Urnenfelderzeit /Ha A-B/ ActaArchHung 12 /1960/ 153., 2.ábra 25., LXXVI.

t.12.; Mohács-Cselepatak Kőszegi op. cit. LXXVIII.t.

4. .Tiszafüred- Kovács Tibor

: Tumulus culture cemeteries of Tiszafüred. RégFüz 11.17. Bp.,1975.1. t. 1/1., 5.

t. 52/1. és 58.

t. 308/1, Németbánya -Ilon 19B6. I.t.4. 9. Csórva- Trogmayer Ottó

: Beiträge zur Spätbronzezeit des Südlichen Teils der Ungarischen Tiefebene.ActaArchHung 15/1963/ 91.,XXVIII. t.22. 10. A szerző 6. jegyzetben említett kézirata. 11. Németbánya, kistelep cölöpszerkezetes, paticsfalu házai, a szerző 1985-87.évi ásatásai.; Velem Szt. Vid agyagtapasztású, cölöpszerkezetes 6/a-e,9., és rakott kőfalu 8.házak - Bandi Gábor-Fekete Mária : A velem-szentvidi település későbronzkori periódusai. Savaria 7-8 /1973-74/ 116-117. és felmérési rajz 1973-76.; A 27. ház felmenő fala patic5ből, cölöpszerkezetes, döngölt padlőjú Bandi Gábor-Fekete Mária

:Újabb bronzkincs Velem-szentviden. Savaria 11-12 /1977-78/ 103. ,113. ,117.,126-127. és 1-3. képj Hegyfalu vesszőfonással erősített, tapasztott agyagfalú, néhány cölöplyukas Károlyi op. cit. 134., 2., 15-16. kép, VII.t. 12-13.; Zöröghegy II. cölöpszerkezetes, de nem paticsfalu épületrészei - Nováki op. cit. 93., 27. kép; Mannersdorf cölöpszerkezetes háza - Melzer G

.: Mannersdorf am Leithagebirge. FÖ 21 /1982/ 248., 392-393. ábra 12. Esetleg etnokulturális oka lehet,amint azt a neolitikus tiszai kultúra esetében sejti kutatásunk? Korek József

: A tiszai kultúra néhány kérdése Észak-Magyarországon . In. Régészeti tanulmányok Kelet-Magyarországról, szerk. Farkas J.-Németh P. Debrecen, 1986. 47-49.:

Kovács Tibor

: A halomsíros kultúra leletei Bagón.FolArch 17 /1965/ 82. 13. Az anyagmeghatározásért Mozgai Zsoltnak tartozom köszönettel. A bakonyvidéki csoport kőeszközein végzett vizsgálatait egy külön tanulmányban fogjuk közölni. 14. Mithay 5. ásatási naplója. 15. Patek 1968. 84., LX.t. 13. LXVII. t.l. 16. Mozsolics Amália: Bronzkori kardok folyókból. ArchÉrt 102 /1975/ 10-11., 2.kép 1. n.

Mozsolics Amália

: Bronzefunde aus Ungarn. Bp. 1985. 182.,227. t. 3. , 140. , 153.

t.3. 18.

Ilon 1986. 89. 4.ábra 19. Magyarország Régészeti Topográfiája 3. A devecseri és sümegi járás. Bp. 1970. 12/7. lelőhely 72. 20. MRT 4. 27/3. lelőhely 92., 29.t.2. Spätbronzezeitliche Ansiedlung und Beerdigungen in Farkasgyepü Die Studie beinhaltet Neues aus dem bekanntem Forschungsgebiet um Farkasgyepü /Pöröserdő I-II.und Sírhalmos -tábla/. Von den Hügelgräbern des Pöröserdő II.hat Sándor Mithay 1976 eins erforscht. Er fand ein in NW-SO Richtung gelegenes Streubrandgrab /Abb. 4-5./. Kulturell gesehen stimmen die Beilagen /Abb. 6./ mit unseren Funden aus der Sondierung einer Ansiedlung im Jahre 1987 überein. In der Sonde "A" fenden wir eine Hausecke /Abb. 7-10./. Pfostenbauweise, das von der gleichen Generation erneuert wurde. Oas Material /Abb. 11./ stimmt mit dem Grabmaterial und mit dem gesammelten Material überein. Offensichtlich müssen wir mit kleinen Ansiedlungen / é 50m/ im Gebiet der Hügelgräber rechnen. Hinsichtlich der Späthügelgrab oder Frühurnengrab-Kulturen sind folgende Ortschaften bekannt: Németbánya, Bakonyjákó, Gyarmat, Marcalgergely

i

, Kesellóhegy und Zöröghegy. In diesen Gebieten mu^j künftig intensiver geforscht werden. Aufgrund der jetzigen Ergebnisse muA geklärt werden, warum die Gruppen ansiedlungen verschiedene Bauweisen zeigen. Ein interessantes Stuck in der Sammlung ist das Bruchschwert mit gestrecktem Griff /Abb. 12./. Das Fundmaterial der Forschungja-beit kann der spätbronzezeitlichen Hügelgrabund Frühurnengrabkultur bzw. deren Völker zugeordnet werden. Anschrift des Verfassers: G. Hon H-8500 Pápa Jókai u. 11.