Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 1. (Pápa, 1988)

ILON Gábor: Későbronzkori temetkezés és település Farkasgyepün

ÚJABB SZÓRVÁNYLELETEK A SÍRMEZÓK KÖRNYÉKÉRŐL Mivel a területről más kultúra emlékei az évtizedes kutatottság ellenére nem kerül ­tek múzeumba, minden az alábbiakban felsorolásra kerülő tárgy - véleményünk szerint ­a későbronzkorra keltezhető. Vásárlás útján szerezte meg a PHM gyűjteménye a következő két kőeszközt: 1. Zöldesszürke / bazalt/" 15 kőbalta , lyukkal. H=22,3 cm,szé = 10,7 cm,vast /vastagsága/ = 6,7 cm, lsz.: 77.12.1. /12. ábra 1. /. 2. Zöldesszínű /szerpentinit/, lapos véső .H=9cm, szé= 3,5 cm, vast= 1,9 cm,lsz.: 77.12.2. /12. ábra 2./. A Sirhalmos tábla területéről Mithay Sándor 1976 júliusában gyűjtött szórvány kerámiaanyagából - nyilván bolygatásból származnak- a legjellegzetesebbek: 1. Edény peremtöredék a peremből függőlegesen induló Técdíszekkel.Leltározatlan /12.áb­ra 3./. Hasonló előkerült az "A" szonda szántott rétegéből ! /11. ábra 6./ 2. Edény váll töredéke ferdén bevagdosott lécdísszel. Leltározatlan /12. ábra 4./. A Pöröserdő II. lelőhelyről - temetkezésből - származik néhány bronztöredék , amelyeket Palágyia Szilvia szerzett meg a múzeum számára . 4H 1. Négyszögletes átmetszetú, csavart bronzhuzal /talán nyakperec?/15 darabban. Konzervalt. Lsz.: 78.7.1. /12.ábra 6./. 2. Bronzlapocska. Méretei : 0,6x0,4cm, vast=0,5 mm.Erősen korrodált, konzervált.Lsz.:78.7 .1. A Pöröserdő II. és Sírhalmos-tábla közötti területről.illetve a közölt telep és a Sírhalmos-tábla környékéről gyűjtött az 1980-as évek elején Schmidtauer Gergely egy bronzkardtöredéket . A kardtöredék, vagy a Sírhalmos-tábla egyik szétszántott temetke­zéséből, vagy a telepről származik. 1. Markolatnyúlványos bronzkard töredéke égés miatt szinte egész felületén olvadás nyo­maival. A markolat alsó és a penge felső részlete két/vagy három szögecslyuk töredé­kes nyomával. A penge rombikus átmetszetű. A pengebordát két oldalán kettős barázda kíséri. H=10,8cm, szé= 3,2 cm / a penge egyik éle csorbult/ vast =0,6 cm.A szegecs­lyuk átm= 0,5 cm, lsz.: 88.17.1. /12.ábra 5./. A kardhoz hasonló darab ismeretes-a teljesség igénye nélkül- Csabrendekről, Űsi-Bíró­rétről <r , Dunaújváros-Duna/Mozsolics BV - l/a.típus fiatalabb variánsa/* és Krasz­nokvajda /Mozsolics BVb,kurdi horizont/, valamint Rétszilas /Mozsolics BVb,kurdi h./" lelőhelyekről.A töredék szűkebb keltezése lehetetlen, de BD időszakban is készülhetett. Közleményünk anyaga alpján bizonyosan állítható, hogy a szórványleletek és a ha­lomrészlet .valamint a településrészlet anyaga egyazon régészeti kultúrához tartoznak. Nem kerülheti el figyelmünket az sem, hogy a közölt anyag egészéből hiányoznak a síko­zott- és turbántekercses peremtöredékek és edénydarabok.Ez- véleményünk szerint -megint­csak a korábbi /RB0/ keltezést erősíti meg. X XX Végezetül korábbi tanulmányomat - a kőkonstrukciós temetkezésekről - kiegészí­tendő egy talán kőborításos /II.típus/ vagy kőkamrás /III.típus/ temetkezést kell meg­említenem Dabronc-Csombor ról és egy kőkamrás /III.típus/ temetkezést Farkasgyepü­Sírhalmos-tábla /1948. évi feltárás/ területéről* 0 amelyek a bakonyvidéki csoport népes­ségéhez kapcsolhatók. Ezáltal a kőborításos sírok száma 8, a kőkamrásoké 33 esetszám­ra növekedne.

Next

/
Oldalképek
Tartalom