Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 1. (Pápa, 1988)
ILON Gábor: Későbronzkori temetkezés és település Farkasgyepün
A kétperiódusú ház falalapárkából származó jellegzetesebb leletek csonttöredékek és tűzhelytapasztások kíséretében: 1. Peremtöredékek , fekete és vörösbarna színűek. Lsz.: 88.20.21-22.,26. /11.ábra 9-11./. 2. Bögre oldaltöredéke háromszögletes átmetszetű fül /szé= 2 cm/ törésfelületével. Barna. Lsz.: 88.20.27. Az 1. /fiatalabb/ ház padlójában négy darab jellegtelen / egy vörösbarna edényfenék tör edé!T73~lfo~ljullA7a^^ volt. A 2. /korábbi/ ház omladékának és padlójának leletei: 1. Fekete, fényezett, vékonyfalú korsó nyaktöredéke, lsz. 88.20.40. /11. ábra 12./. 2. Fekete, vastagfalú tál átfúrt, alagútfüles oldaltöredéke. Lsz.: 88.20.38. /11.ábra 14./. 3. Megmunkálás nyomait őrző dolomit kövek . Az egyik hasított, pengeszerú, a másiknak csiszolt felülete van. Lsz.: 88.20.42. 4. À1latcsont töredékek Lsz.: 88.20.44. Közülük egy bordából /?/ kialakított tárgy, egyik végén rombikusan szélezett és ugyanitt átlyukasztott. H /hosszúság/ =9,8 cm, szé=2,2 cm, lsz.: 88.20.43. /11.ábra 13./ A "B" szonda leletanyaga az "A" szondával megegyező. Egy máshonnan - a településrészletből - nem ismert jellegzetes darab, egy vörösbarna edény bevagdosott peremtöredéke.Lsz.: 88.20.47.1. /11.ábra 15./ Figyelmétérdemlő még egy háromszögletes átmetszetű bordarészlettel díszített edényoldaltöredék is. Lsz.: 88.20.52. /11.ábra 16./. * A kétperiódusú ház és az elszántott réteg anyaga megegyező, kulturális változásokról nem árulkodik. Ugyanazon régészeti kultúrával jellemezhető népesség településéről beszélhetünk. Sőt, a ház ugyanazon helyen történő megújítása alapján legfeljebb erősítést és a padló újrasározását jelenti, megállapíthatjuk: ezek a munkálatok ugyanazon generációhoz köthetők. A ház mindkét periódusban tapasztott agyagpadlójú és cölöpszer- « kezetes, de nem sározott falú. A korábbi ház padlója teknőszerű ugyan, de a ház nem volt a földbe ásva, hanem a valamikori felszínen állott. A profillált tálak, nyomott testű bögrék, lécdíszes edények, háromszögletes átmetszetű fülek, a lelógó háromszögletes átmetszetű bordadísz /utóbbi a klasszikus halomsíros kultúra jellemzője/* és a peremből függőlegesen induló lécdísz 9 alapján RBD időszakra keltezhető az épületrészlet, illetve a település .A datálást erősen befolyásolja a függőleges borda- és lécdíszek megléte. A régészeti emlékanyagot és a jelenségeket a késóbronzkori késóhalomsíros /vagy korai urnasíros/ kultúra bakonyvidéki csoportjá hoz sorolhatjuk. További kutatás tárgyát kell, hogy képezze a fenti népességhez köthető ismert telepek intenzívebb feltárása. A jövő feldolgzásait illetően - temetkezések és egyrétegű, vagy rövid periódusú telepek szinkronizálása - különös fontossággal bír a németbányái* többrétegű /helyenként 3 métert meghaladó rétegvastagságú/ telep. A korszakból /késŐhalomsírcs-korai urnasíros/ ugyanis kevés a megkutatott telepek**száma, még kevesebb az olyan lelőhelyünk, ahol az épületek szerkezetéről lennének megbízható adataink. Mindenképpen tisztázandó, hogy az adott település éghajlati jellemzői és az építmény szerke- 4 zeti megoldása között milyen kapcsolat van, esetleg valamilyen más, esetleg kulturális alapra vezethető-e vissza az épületek kivitelezésének technikája közötti különbség. 10. ábra: Farkasgyepü, "A" szonda délkeleti metszete Abb. 10.: Farkasgyepü, südöstliche Querschnitt des Sonde "A"
