Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 1. (Pápa, 1988)
UHLAR Tibor: Vázlat a pápai Református Kollégium sporttörténetéhez /1925-1935/
Az úgynevezett elötornászoknak is komoly tekintélyük volt. A különböző versenyek, házibajnokságok, erőfelmérések eredményét kifüggesztették a hirdetőtáblára és mindenkinek a legfőbb vágya volt oda felkerülni. A felsőbb osztáyok tanulói közül szinte mindenki részt vett valamelyik szakosztály foglalkozásain, de voltak olyan tanulók, akik 5-6 sportágban is komoly eredményeket produkáltak. A kollégium létesítményfeltételei közel sem voltak kielégítőek, de az iskola lelkes tanulói mindig megtalálták a lehetőséget a sportolásra. Az iskola tornaterme 200 m'-alapterületű volt, padlózata hajópadló. A játékokra alkalmas udvar területe 3251 m l . Az udvarban tornakert volt kialakítva mászókötelekkel, nyújtókkal, korlátokkal /2-5.ábra/. Játszótérül a város 1925-ben létesített 8 hold terjedelmű középiskolai játszótere szolgált, amely az iskolától kb. 10 percnyire feküdt. Szabadtéri sportok gyakorlására A Társadalmi Sportegyesületek "Ligeti sporttelepét" használta a kör, amely hetente kétszer állt rendelkezésére.Megfelelő uszoda ekkor még nem volt a városban, az úszást a sekély vizű Tapolca patakban gyakorolták a tanulók. A közeli Bakony lejtőin síeltek, erről film is készült a 20-as években /Dunántúli Református Egyházkerület gyűjteményében/. Korcsolyázni a ligetbe jártak, a városi pályára /6. ábra/. A tanulók lelkesedésére jellemző, hogy az edzéseket nemcsak iskolaidőben végezték, hanem saját kérésükre a nyári szünidőben is bejártak Szakúr felügyeletével gyakorolni a kollégiumba . A Pápai Református Kollégium sporttörténete 1925-1935 /1925-1936/ A testgyakorlás tanításának terén az ugyanettől a tanévtől kezdődóleg kötelezővé tett gimnáziumi új tanterv sem hozott semminemű változást. Az órák, játékdélutánok és vívás vezetését továbbra is Kovács Lajos Jenő rendes testnevelési tanár végezte. A tanév elején megalakult az ifjúság sportbéli tevékenységét irányító sportkör is. Vezetői a következők voltak: Elnök: Medgya5szai Lajos VIII. o.t. Alelnök: Kovács István VIII. o.t. Titkár: Molnár Mihály VII. o.t. Sportintéző: Kozma JÖzsef VIII. o.t. Pénztáros: Varga Kálmán VII. o.t. Szertáros: Kaszap János VI. o.t. Rendes gyakorló órát az alsó és felső osztályok részére, külön-külön egyszer tartott hetenként a Sportkör. Munkaköre ez évben is a szokásos 7 szakosztályra /torna, atlétika, vívás, céllövés, játék, téli sportok, turisztika/oszlott, amelyek élén 2-2 szakosztályvezető állott. A gimnáziumi sakkor 1925 szeptemberében alakult meg Moravecz Károly tanár elnök vezetése alatt,34 taggal. Ifjúsági elnök: Rácz Gyula VIII. o.t. , jegyző? Balogh Zoltán VI. o.t., pénztáros: Hőbe Lajos VIII. o.t., háznagy: Pénzes Pál VI.o.t., szertáros: Kovács Zoltán VIII. o.t. Az évi háziverseny eredménye: 1. Adorján Jenő VI. o.t.Z.Veltner Andor VI. o.t.S.László Csaba VI. o.t. Nagyméltóságú Darányi Ignác adományozott a körnek 200 koronát. A testgyakorlatokban kifejtett szorgalmukért és eredményéikért jutalomban részesültek összesen 48-an, 2 900 korona értékben. Az 1925-26-os tanév értékelése: A tanév értékelésénél ki kell emelni az atlétika szakosztály működését. Az évek óta szisztemetikus edzésmunka úgy minőségileg, mint mennyiségileg is az eddigieknél kiemel kedőbb eredménykehez vezetett. Kiválóan illusztárlja ezt az "Ifjúsági Testnevelés" című szakfolyóirat 1925. novemberi atlétikai statisztikája, amelyet a Pápai Református Kollégium vezet. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy Magyarország összes középiskolája közül a Kollégium volt a legeredményesebb atlétika sportágban ebben az évben. Sőt az érdekesség kedvéért a folyóirat közli a MASZ-hoz tartozó egyesületek összesített eredményét is, ami 271 pont. A feltételek azonosak voltak, hiszen a pontokat minősítésekkel lehetett szerezni. Tehát a kollégium atlétikai szakosztályának 100 pontiával szemben a MASZ-hoz tartozó összes társadalmi sportegyesület csak 271 pontot szerzett.Mivel a Kollégiumnak nem volt egyészen 500 tanulója, ez az eredmény egészen kiváló nak nevezhető. Ami még érdekesebb, hogy az országos bajnoki csúcsokkal szerzett országos bajnoki címeket a csapatszámukban érék el. Ez a tény azt bizonyítja, hogy nem véletlenszerű eredményeknek, illetve kiugró tehetségeknek köszönhető a siker, hanem megalapozott szélesebb rétegekre kiterjedő szakszerű edzésmunkának.
