Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 1. (Pápa, 1988)

SZABÓ György: A Dunántúli Református Egyházkerület Gyűjteményeinek vallási néprajzi forrásai

Az elmúlt évek során került be a levéltárba a Káli-medence református gyülekeze­teinek iratanyaga, mely a néprajzi kutatók számára is gazdag lehetőséget kínál. A nép­rajz ill. egyházi néprajz kutatása szempontjából a Káli-medence exponált hellyé vált. Az utóbbi időben számos világi néprajzkutató foglalkozott a Káli-medence vallási-egyházi szokásaival, tradícióival.*0 A Káli-medence a Balaton-felvidék földrajzilag, históriailag és etnikailag is jól körülhatárolható tájegysége. A térség református falvainak /Monoszló, Balatonhenye.Kö­veskál/ iratanyaga került hozzánk. Ebből az anyagból érdekességként hadd emeljek ki egy kéziratos könyvet, amelybe több balatonhenyei ill. köveskáli lelkipásztor írta bele a legkülönfélébb feljegyzéseket. Olvashatunk itt a szőlőtermesztés, kertészkedés, állat­tartás és állatorvoslás fortélyairól, a különféle népi gyógymódokról és szokásokról. Sok mindent megtudunk a 19. század falusi életéről, a gazdálkodásról, a református lelké­szi életformáról.Három lelkész feljegyzéseit tudtam azonosítani a kéziratos könyvben, amely 1804-től 1910-ig íródott. Vary Szabó Sámuel balatonhenyei lelkészé a legnagyobb rész, aki 1804-től vezette a naplót. Ezután Nádaskay György köveskáli lelkész foly­tatta 1848-tól 1859-ig, majd Raksányi Károly köveskáli, majd henyei lelkész bejegyzései következnek 1864-től, s ő tette az utolsó bejegyzést 1910-ben. Váry Szabó Sámuel 1777-ben született Hódmezővásárhelyen, s az 1814-ben született, szin­tén Sámuel nevű fia később hódmezővásárhelyi lelkész lett. Balatonhenye szőlőheggyel bíró kismemesi község volt, a legfőbb lelkészi járandóság pedig a szőlő ill. bor. Ki­terjedt gazdasággal rendelkezett tehát a balatonhenyei eklézsia mindenkori prédikáto­ra, s azt neki kellett irányítania. Ezért arról olvashatunk a legtöbbet Váry naplójában, hogy miként irányítja gazdaságát, mennyi a természetbeni javadalma, milyenek a megélhe­tés körülményei. Az anyagi és természetbeni javadalom meggondolt beosztásával, állandó takarékossággal és magángazdálkodással biztosíthatta magának a sokgyermekes lelkészcsa­lád a szerény, de biztos megélhetést. Az ország református egyházközségeinek jelentős részében a balatonhenyeinél sokkal rosszabb volt a helyzet, már ami a lelkészcsaládok életszínvonalát illeti. Mily tudás és népi tapasztalat gyűlhetett össze a kor gazdálko­dásra kényszerült prédikátoraiban? Váry Sámuel is foglalkozik gyümölcsbefőzéssel, aztán a porcelán összeforrasztásával, azzal, hogy mi a titka az édes bor csinálásának, és ho­gyan lehet az egereket elriasztani a gabonáról. De ír az izzasztó szerek használatáról és a sebre való flastromokról, hánytató mixtúrákról és a hektika elleni szerekről. A levéltár pecsétgyűjteményében tanulmányozhatjuk a dunántúli református egyházközsé gek pecsétjeinek színes őskeresztyén és reneszánsz ihletésű szimbólumrendszerét. Pecsét­jeink szimbólumaival még kevesen foglalkoztak elmélyültebb formában, pedig e téma - nép­rajzi szempontból is - megérdemelné a részletesebb kutatást .*«•* A levéltár és a kézirattár őrzi a balatonfelvidéki vagy veszprémi református népfő­iskola /Boda József veszprémi lelkész volt a szervezője a negyvenes években/, ill. a Pápai Ref. Főiskola keretében szervezett népfőiskola /1942-1948/ meglévő iratanyagát, amelyben számos hasonló forrás található. JEGYZETEK 1. Előadásként elhangzott a Református Egyház Teológiai Doktorainak Kollégiumában a Néprajzi Szekció keretében 1987.szept. 1-én, Budapesten. Lásd még Vanyó Tihamér: A plébániatörténetírás módszertana. Pannonhalma, 1941. 40-43. Kathona Géza: A gyuïe­kezettörténetírás módszertanához. Református Egyház, 1970.november 241-246. 2. Makár János: A szokolyai református egyház története és néprajza. New Brunswick, k 1965. 49-70. 3. A Dunántúli Református Egyházkerület Könyvtára, Kézirattár 0. 794/35. 4. DREK, Kézirattár. 0. 794/128. 5. DREK, Kézirattár. 0. 1315. 42. 6. U.o. 5-6. 7. Puskás Julianna: Kivándorló magyarok az Egyesült Államokban 1881-1940. Bp., 1982.638 8. A Pápai Ref. Főiskola értesítője 1911-1912, 1912-1913. 9. DREK, Kézirattár. 0. 1336. 10. U.o. 0. 1340.63.: 0. 1339. 11. 0. 1339.1. 12. U.o. 0. 669. A Dunántúli Református Egyházkerület Levéltára /Pápa/, 70/A. 13. DREK, Kézirattár. 0. 887. 14. U.o. 0. 497. 15. U.o. 0. 670. /1735-1752/ I-II. kötet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom