Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 1. (Pápa, 1988)

ILON Gábor: Napló 1848-49-ből

száguldók 10-én indulnak át csónakk al Pestre, onnan vonatt al 1/2 3-kor Vácr a.Minden bizonnyal itt veszi át a különítményt Beniczky. Május 11-én Rétságűn, 12-én Balassagyar­maton /40-44.p./ szállnak meg. Szécsényen át, az Ipoly partján Ludány és Losonc érinté­sével Zólyomba érkeznek, ahol kb. egy hetet töltenek. Besztercebányán /56-58.p./ veszi át Beniczkytói Görgey Ármin a különítményt. Tehát a Görgey- és a Beniczky /II./ különít ­mény itt egyesül május 22-én .«•> Ezzel - a nem egyedüli - egyesüléssel is magyarázható, hogy a Görgey-különítmény létszámáról oly eltérőek a szakirodalmi utalások. 11 Az ilyen módon kibővült Görgey Ármin különítmény egyik előőrsével - egy zászlóalj, Varga százados vezetésével- járőrözik Körmendy Sándor a Garam-völgyének északi részén a hermaneci-szoros -Mosóc - Túrócszentmárton útvonalon /61-66. p./. A zászlóaljból Körmen­dy Sándor vezetésével 2 század Szucsánba /Trencsén m./, majd Sztrecsnoba /Trencsén m./ menetel. Itt éri őket Görgey Ármin parancsa, amely a zászlóalj visszavonulását rendeli el /66-77.p./. De ő még egy előőrssel Zsolnán át Pribócz felé nyomul, miközben a zászló­alj a stratégiai fontosságú Mosócra vonul vissza. Ennek oka, hogy a Herzinger tábornok vezette csapatok Nyitra - Zsámbokrétig nyomulnak előre, s ez azzal fenyegetett, hogy a Görgey-különítményt elvágják a főseregtől ? Pünkösdkor /május 27./ 9 °Stubnán találjuk /80.p./. Turcsek /május 28./ és Perg /Perk/ érintésével - itt vonja újra össze a külö­nítményt Görgey Ármin - május 29-én Körmöcbányára /Bars m./ érkeznek. Egy hónapig tar­tózkodik itt ez idő alatt ez a különítmény központja /112. p. /. A bányászatról, pénzverésről hosszú oldalakon át jegyzi fel észrevételeit /82-102. p./. Május 28-án Beniczky Lajos különítménye /III./ is Perk közelében van, hogy Görgey száguldóival együtt, koncentrált erővel védekezhessenek az orosz erőkkel szemben ** A 5ass / altábornagy vezette orosz mellékoszlop május első napjaiban Jardanovon át nyomul az Árva völgyébe. Ez, a főerőktől független kb. 25 000 fős csapat Kubinyig /Árva m./ hatol előre. Május 18-án már magyar csapatokkal csapnak össze. Az utóbbiak sikerével zárul ezen első ütközet. 11 Június 18-án a Görgey különítmény két százada Túrócszentmárton védelmére indul, de az oroszok 22-én meglepik és kiszorítják őket a megyeszékhelyről /113-114.p./."A másik két század - itt van Körmendy is- Szucsán irányába indul azzal a feladattal, hogy a Kubinban állomásozó orosz főerőket /14 000 fő/ tartsák szemmel. A két századot egy ágyú és egy szakasz lovasság egészíti ki. Vezetőjük Luppinger szá­zados lli, lll. p./• Luppinger "kisebb" fegyelemsértést követ el és a megerősített egy­séget a Vágón átkelve, erőltetett menetben az oroszok felé vezeti. Zacskó falunál már csak 1/2 órányira vannak az orosz csapatoktól, amikor a pozíciójukról tudomást szerző Görgey Ármin Fejér századost bízza meg az egység irányításával és visszavonulást rendel el /111-113.p./? 5 Az 5. napja Stubnán pihenő Körmendyéket az érkező Görgey Ármin paran­csára riadóztatják /114-116.p./. Néhány nappal később /június 26-28. körülT^Privigyére /Trencsén m./ vonulnak vissza az orosz csapatok elől. Négy napig állomásoznak itt /121­123.p./, majd a Garam-völgyében megkezdik a teljes visszavonulást Komárom felé. Körmendy Sándor -s ekkor már valószínűleg a teljes Görgey-különítmény együtt van ­vasárnap /július 2./* T Szent Keresztről indul egységével a vezérkari iroda parancsára Új-Bánya, Uj-Bars és Ú-Bars érintésével a gyülekezőhelyre. Július 5-én Perbetén 1 *egye­sülnek a Beniczky-különítmény /III./ száguldóival. Innen már együtt haladnak Komárom felé. Nagysarlóra /Nagysallő/ már így érkeznek /127-136.p:/. Innen megy a július 6-i tiszti gyűlésre Görgey Ármin, Körmendy Sándor pedig innen írja hadbalépése utáni má­sodik levelét szüleinek. Ugyanakkor parancsot kap, hogy menjen a hadbírói szállás ra, ahol egy Miklós-huszárezredbeli tiszt ítélethozatalában vesz részt./138-141.p./. Nyil­ván a pápai iskolában szerzett világi jogi ismeretei alapján esett rá a választás. Ez a tény egyedi, érdekes adat a honvéd hadügyészség 59 működésére. Perbetén teszik le a különítmény tisztjei az esküt Görgey Artúrra. Ennek kapcsán Körmendy Sándor részlete­zi a Görgey Artúr-Perczel Mór -0HB - HM vitákat, s ezek hatását a hadieseményekre /142-151.p./. Körmendy Sándor Görgey Artúr felelősségét is felveti a móri csatát ille­tően, mégpedig: miért nem sietett Perczel Mór segítségére? Hosszan ecseteli Perczel Görgey elleni áskálódását és Mészáros Lázár bizonytalankodását, aki 1849 júliusának első napjaiban képtelen a komáromi táborba bejutni, hogy a sebben fekvő Görgeytől a hadsereg vezetését átvegye." 10 "Mészáros meghallván az ágyúzást, vissza ment Pestre,... különben is nem nagy kedve levén a fővezérséghez azt letevé..." /146.p./. Véleménye az "agg" Dembinskiről sem a legjobb. Július 7-én Bátorkeszin vannak, 8-án pedig Komárom alá érkezik Görgey Ármin külö­nítménye. Az ideérkező Horváth-különítmény ágyúit a Görgey-különítmény kapja meg, egy­úttal a különítményeket dandárrá szervezik. 1,4 A Naplóban utolsóként részletesen /157-158. p./ a 2. komáromi csata /Komárom ­Ács - Újszőny térségében,július 11./ leírása olvasható. Itt dandára - a terv szerint ­az I. /Nagysándor/ és III. /Leiningen/ hadtest tartaléka. A dandár 10-én még a Duna bal partján táborozik, 11-én reggel 7 órakor keltek volna át a Duna-hídon. Nagysándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom