Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 1. (Pápa, 1988)

HARIS Andrea: A pápai Kenessey-Szondy ház építéstörténete

5. ábra: Abb. 5.: A 014-es helyiségben lévő szemöldökgyámos ajtó, a befalazás kibontása után Tür im Raum 014 nach der Freilegung II. A XVII. SZÁZAD ELEJI ÉPÍTKEZÉS /6-7. ábra/ A ház következő kiépítési periódusa az utcai szárnyhoz kapcsolódik. Az építkezési szakasz karakteres, jól elkülöníthető apró kövekből rakott falazata csak ezen a szárnyon jelenik meg. A 024-es kapualj utca felé eső szakasza, és a 023-as helyiség épült fel ekkor emeletes formában, az emeleten ugyanilyen beosztásban, egytraktus szélességben. A 019-020-021-es helyiségnél csak az utcai homlokzaton és a két harántfalon volt megfigyelhető az említett falazási technika. A déli fal kora a nagyméretű átépítések, nyílás áttörések és kémények miatt nem meghatározható. A 019-020-021-es helyiség fölé eső emeleti szoba falai már teljesen téglából épültek, más periódusúak. A földszint homlokzati falának nyugati végén nagyméretű, félköríves lezárású XVIII. század közepi tégla befalazás van, amely egy a kerítésfalban elhelyezett kapura utal. A ház így a Fő téren álló, azzal párhuzamos egytraktusos, két helyiséges emeletes épület volt, a nyugati oldalon vagy a kerítésfalban elhelyezett kapuval,vagy egy földszintes egy helyiséges épülettel.Az emeletet minden bizonnyal az udvarról induló falépcsővel lehetett megközelíteni. Az épületnek részletformái, architektónikus megformálása nem maradt fenn. Nem volt közvetlen kapcsolata az udvarán álló középkori épülettel, amely ekkor talán romos formában, talán melléképületként állhatott ott. Építkezési korára csak a ház relatív kronológiája nyújthat némi segítséget, amely alapján ezt a periódust a XVII. század elejére datáljuk, bár elég bizonytalanul. Inkább úgy határozhatnánk meg, hogy a XV. század vége és a XVI. század eleje után, de még az 1680-as nagy építkezés előtt.