Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 1. (Pápa, 1988)

VÖRÖS István: Középkori agancs lőportartók az ugodi várból

2. sz. agancs portartó /3. 1. kép/ A portartó szintén egy gímszarvas agancs koronaág-elágazásáből készült. A portartó magassága 120 mm, felülete csiszolt. A töredék megtartása jó, az agancs széttörését repedések okozhatták. A portartó nyaka 8 szögletüre faragott. A nyak belső pereme kivájt, ahová a kónikus záródugó jól beilleszkedhetett. A nyak peremétől 8-9 mm távolságra helyenként lekopott kettősvonal látható. A nyak peremétől 20 mm-re a törésfelületben egy lyuk vésett fele található, a lyukba helyezett szög láthatta el a portartó felfüggesztését és a záródugó rögzítését is. A töredék felületén díszítés nincs, csak keresztirányú kopásnyomok figyelhetők meg a portartó alsó harmadán. A portartó szára vagy alapja a koronaág alsó, ellaposodó része. A szárvég perema csiszolt. Az agancs portartó szokatlanul kis méretű. Ásatásokból származó középkori agancs lőportartókat először BORSOS Béla közölt /1982/, ezek a következők: 1., a hollókői vár /Nógrád megye/ külső udvarában 1968-ban KOZÁK Éva talált 16. sz.i rétegben egy - valószínűleg koronaelágazásból készült - lőportartó töredéket /BORSOS 1982/. A lőportartó nyakrészének felső vége, valamint a bal oldali szára sérült, illetve hiányzik. A portartónak csak a homlokfala díszített, a hátlapján az eredeti gyöngyözést meghagyták. 2., az ozorai vár /Tolna megye/ külső sáncárkából 1981-ben FELD István 16. sz-i tűrök hódoltság kori rétegben talált egy töredékes agancsportartót, amelynek homlokoldalán egy geometrikus napszimbőlum található /BORSOS 1982/. Az ozorai agancsportartó azonban nem koronaelágazásból ,hanem népvándorláskori ún. sótartóhoz hasonlóan agancsszár középső részéből készült. Mindhárom agancsportartó 16. sz.-i rétegből került elő. Az ugodi és a részben publikált hollókői /BORSOS 1982/ lőportartó díszítése egyszerű, egyenes és /vagy görbe vonalakkal vésett motívumokból áll. Az ugodi 1. sz. lőportartó díszítése gazdagabb, motívumai szigorúbb formájúak, mint az egyszerűbb díszítésű és lazább szerkezetű hollókőié. Ezek a viszonylag ritka agancs lőportartók vadászlőfegyverekhez tartoztak. Az ugodi várban végzett csontfaragásra, csontmegmunkálásra további példa egy szar vasmarha bordából készült "csonteszköz"-töredék is /3.2. kép/. A hosszában kettéhasított borda külső felülete csiszolt, a belső oldalán pedig sűrűn irdalt. A borda szélessége 20-21 mm, a töredék hossza 95 mm, a nyújtott trapéz alakú ép vége 26 mm hosszú és az elülső éle 5,5 mm széles. A tárgy funkciója nem ismert, talán valamilyen nyél borítása lehetett,A lőportartók díszítéseinek leírásához nyújtott szakmai és stilisztikai segítségért K0VAL0VSZKI Júliának tartozom köszönettel. A rajzokat PISCH Ildikónak köszönhetem. í 3.1. kép: 2. sz. agancs portartő töredék, Ugod-vár 1. árok /1979/. Bild 3.1,: Pulverfaß Nr. 2., Bruck, Burg-Ugod Graben 1. /1979/