Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 1. (Pápa, 1988)
VÖRÖS István: Az ugodi vár középkori állatcsontmaradványai
A szarvasmarhák testméretének további jellemzésére használható fel a hosszúcsontok hosszméretéből MATOLCSI módszerével /1970/ kiszámított marmagassági érték is. Az ugodi várban csupán 2 db ép szarvasmarha hosszúcsont, metacarpus került elő, amelyeknek méretéből számított magasságok a következők: csont sex hossz marma- testméret gasság kategória mc subád. D 182 1098 alacsony mc ad. Q 193 1164 közepes Az ugodi várban a szarvasmarhaállomány tehenei alacsony /subad/ és közepes testméretkategóriájúak /VÖRÖS 1982/ voltak. A bikák valószínűleg közepes és nagyközepes kategóriába tartozhattak. A szarvasmarhaállomány ivari megoszlása érdekesen alakul: a kizárólag csontméretek és csontméret-arányokon /NOBIS 1954/, illetve csontkarcsúság és skulptura alapján meghatározott csontok, és az abból kiszámított 60 egyed közül 50 egyed /83 %!/ tehén és csupán 10 egyed bika. Az ugodi vár vizsgált állatcsont mintájában ökörmaradvány nem fordult elő. Az ugodi vár szarvasmarhái egységes típusúak voltak. A szarvasmarhacsontok méreteit a 11. Táblázat tartalmazza. 1.2. Juh - 90 db = 4,25 % Az ugodi várban 15 db /16,7%/ csont mérete alapján jellemezhető a juhállomány. A szarvcsap, a metacarpus és a metatarsus fajra pontosan meghatározható volt. A juhnak egyetlen szarvcsapja került csak elő az 1. árokból, egy jobb oldali, oldalt-rézsutosan hátra hajló, befelé csavarodó kos szarvcsapja /1.1. kép/. A szarvcsaptő hátulsó fala lehasított. A szarvcsap bázis körvonala ovális, medio-frontalis lappal. A szarvcsap kb. a közepétől kezdődően szablyaszerűen ellaposodik, a szarvcsap belső oldala lapos, külső oldala erősen kidomborodik. A szarvcsap hossza 235 mm. lateromedi- alis átm. 38mm, a báziskörméret kiegészített értéke 150 mm. A juhok postcraniális csontjainak a méretei kicsik: - a humerus prox.epiph. sz. 38 mm, a radius prox. epiph. sz. 29-333 mm n-2, a rad. dist.epiph.sz. 30 mm, a meta carpus dist. epiph. sz. 23,5 - 27 mm n-2; a tibia dist. epiph. sz. 26 mm, a metatarsus prox. epiph. sz. 18-20 mm n-2 / a kisebb méretérték infantilis korú egyed maradványáé/. A juhcsontok között csak egy ép hosszúcsont fodult elő, egy bal oldali metacarpus /1.2. kép/, amelynek hosszméretéból TEICHERT módszerrel /1975/ számított marmagassági értéke 607 mm, alacsony testmagasságú nőstény egyedé. Az ugodi vár juhai kistestű merinó fajáthoz tartoztak. 1.3. Kecske - 1 Az ugodi várból egyetlen meghatározható kecskecsont egy bal oldali metacarpus /1.3. kép/ ismert, amelynek hosszméretéből SCHRAMM módszerével kiszámított /1967/ marmagssági érték 615 mm, alacsony testmagasságú, valószínűleg nőstény egyedé. A kiskérődzők csontjainak méretadatait a 11. Táblázat tartalmazza. 1.4. Sertés - 884 db = 41,83 h Az ugodi vár csontanyagában darabszám szempontjából a második helyen a sertés áll /1. Táblázat/, a mérhető csontok száma 80 /9,4 V. Koponya Az ugodi várból 2 db haránt irányban kettéhasított sertéskoponya /4., 5.kép/, számos agy- és arckoponya töredék kerül elő. Mind a két koponya nőstényé, azonban méretei /3.Táblázat/, alakja és profilvonala /4.,5.kép/ eltér egymástól. Az I.sz. koponya /4.1., 5.1. kép/ töredékesebb állapotban került elő az 1. árokból. A koponya arc-orri részét az M között hasították le, a töredék hossza 160 mm. A szemüreg előtti lacrimalc rész mélyen benyomott, a könnycsont-indexe 1,25. Feltűnő a lacrimale dorsalis hosszúsága, ami 47 mm. A koponya szélesebb, és arányaiban rövidebb, mint a 2.sz. koponya, a profil vonala meredekebben ívelt. A 2.SZ. koponya /délkeleti épület, 1. négyzet, 4.2., 5.2. kép/ jó megtartású, az arcorri részt ennek is az M^-nél hasították le. A koponya-töredék hossza 190 mm. A koponya keskenyebb, a profilvonal egyenes, a homlokcsont proc. nasalisa hosszú, 38mm/!/. Az orrüreg magas, keskeny, a szájpadlás keskeny. A szemüreg előtti lacrimale rész kevésbé benyomott. A könnycsont-indexe 1,40; a lacrimale dorsalis fal hosszúsága 55 mm /!/. A két nőstény sertéskoponya méretét a 3. Táblázat tartalmazza.
