Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

VALLÁSOS ÁBRÁZOLÁSOK, SZAKRÁLIS EMLÉKEK - Limbacher Gábor: A váci Hétkápolna kegyhely a térség népi vallásosságában

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. E történeti hagyományra épülő legenda szerint „a Péter-kápolnában létezett oltárképet, mely a boldogságos Szüzet ábrázolta, egy istenfélő család őrizgette nagy gonddal, melynek egyik ivadéka a későbbi időben, mint a hagyomány tartja, egy istenfélő asztalos, ki e szentképet különös tiszteletben tartván, azt ágya fölé helyezé, hogy az előtt annál többet buzgólkodhassék, igen súlyos betegségbe esett, úgy hogy le sem szállhatott többé ágyáról. Azonban egy ízben az ájtatosságba merülve álomra csukódtak szemei s álmában szózatot hallott, mely parancsoló, hogy a szentképet ő maga vinné a városon kívüli szent forráshoz, holott pedig már alig bírt mozdulni beteg ágyában. De íme! Felébredvén, megkísérté a fölkelést, s előbbi erejét visszajönni érezé. Mire a legnagyobb áhítattal sietett a szent forráshoz. Itt zöld gallyakból, gyönyörű erdei virágokkal ékesített sátort készített s a szent képet abba helyezé".

3 Szent László váci látomásainak ismeretét a parasztság körében nagyban segítette az 1858-ban Bucsánszky Alajosnál Pesten kiadott, majd számos újabb kiadást megért Csodák könyve, amely a Vác eredete fejezetben leírja a látomásokat és az ott létesült Maria de Cervo, Szarvasos Boldogasszony kegyhely barokk kori újra éledését. A könyv egy másik legendája Szent László vadászatát említi.

4 A néphagyomány jellemző vonással egybe ötvözi a különféle mondaelemeket, miként a váci alapítás bagi (Pest m.) változatában László király vadászat közben látja meg a szarvast égő gyertyákkal és fölötte fényben úszva Szűz Mária ragyogott. A szarvas eltűnése helyén Szent László nemcsak, hogy Szűz Mária tiszteletére alapított templomot, hanem a váci kegyhely újkori búcsúünnepére, Mária neve napjára építette azt.

5 A látomáshelyen kialakult középkori „Szarvasos Boldogasszony" vagy „Szarvasról elnevezett Boldogasszony" kegyhely - szemben a barokk kori Hétkápolna elnevezéssel - még nevében is utalt Szent László látomásos szerepére, ami nagyban hozzájárulhatott a legendakör hagyományozódásához és a kultusz elevenségéhez. Ugyanilyen jelentősége van Vácszentlászlón (Pest m.) a település nevének, és nem meglepő, hogy a határbeli patkó formájú forrásról szóló Szent László-monda napjaink szájhagyományában is megtalálható.

6 Szent forrása révén a váci Hétkápolna búcsújáró hely központi jelentőségűvé 3 Karcsú A. Arzén: A váczi hétkápolna rövid története. Vácz, é. n.; Az égiek csodás helykijelölő szerepére lásd Lengyel Ágnes-Limbacher Gábor: Szent László-tisztelet a Palócföldön. Arrabona. A Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Közleményei 46/1. 281-318. GyőrMoson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2008. 282-283. 4 Csodák könyve. Szent hagyományok és népies mondák, melyekben százötven csoda és legenda foglaltatik. Első kiadás 1858. Rózsa Kálmán és Neje Budapest, 1914. 158-160 és 31. 5 Magyar Zoltán: Szent László a magyar néphagyományban. Osiris Kiadó, Budapest, 1998. 202. 6 Magyar: i. m. 85. 482