Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)
EGYHÁZTÖRTÉNET, TÖRTÉNETI FORRÁSOK - Szigeti Jenő: A házi istentisztelet puritán gyökerei
NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. végzett, vagy pap nélkül gyakorolt kis csoportos istentiszteletek rendje akkor is szilárd alapot adott a protestáns gyülekezeteknek, amikor templomaitól, szabad istentisztelet-tartásától megfosztották az egyházat. Elegendő erőt adott ahhoz, hogy az ellenreformáció nehéz évtizedeit átvészelje az egyház. A házi istentisztelet nem díszes liturgikus esemény, hanem a személyes kegyesség egyik fontos megnyilvánulási formája. Ezért nem a református liturgika történetébe eső téma ez, hanem inkább a kegyességtörténeti kutatások feladata fényt deríteni a református ember kegyességének eme fontos megnyilvánulási formájára. Dolgozatomnak nem témája, hogy a házi, családi istentisztelet egész történetét áttekintsem. Csak néhány 17-18. századi dokumentum ezzel kapcsolatos adatira szeretném a figyelmet ráirányítani. A családi istentiszteletet már Kálvin is szorgalmazta. 6 Jelentőségét igazán a puritanizmus ismerte fel. Igazat kell adnunk Révész Imrének, aki már 1943-ban ezt írta a puritanizmus kegyességéről: „A bibliás és zsoltáros magyar református ember és család tipusa tulajdonképpen ebben a korszakban alakult ki." 7 A puritán kegyességi irodalom lett a további századokban a házi istentisztelet alapja és munkálója, hiszen Medgyesi Pál Praxis Pietatis-a (1636) 8 és „Lelki ábécé" (1645) 9 című könyvei és a többi írásai a magánkegyesség munkálását tűzték ki célul. 1 0 Köleséri Sámuel (1634-1653) „Józsué szent maga-eltökélése" (162) című műve ezt a puritán programot erősítette azzal, hogy keretet és mintát is adott a házi istentiszteletek gyakorlásához. A Praxis Pietatis angolból fordított kézikönyv. Nemcsak dogmatika, hanem gyakorlati eligazítás arról, hogy hogyan kell a vallást megélni. Ez a könyv Magyarországon sokkal nagyobb sikert ért el, mint szülőföldjén, Angliában. 1 1 Bizonyára azért, mert nagyobb szükség volt rá. Ezt a könyvek bevezetői is elárulják, valamint a kortársak is így tekintettek ezekre a könyvekre. A Praxis Pietatis teljes címe is ezt mondja a könyvről, amikor a latin címet így magyarázza: „kegyesség gyakorlás melybe befoglaltatik, mint kelljen a hívő keresz6 Corp. Ref. LI. 744 LXI. 53. vö. Nagy Sándor Béla: A református istentisztelet Kálvin felfogása szerint. Debrecen, 1937. (Theológiai Tanulmányok, 51.) 7 Révész Imre: Egy fejezet a magyar református ébredés történetéből. Debrecen, 1943. 7. 8 RMNy 1641. Ujabb kiadása Budapest, 1936. (az idézetek ebből valók) vö. 12. jegyzet. 9 RMNy 2213. 1652. Sárospataki kiadás RMNy 2434. Az 1684as keresdi kiadás RMK. I. 1319. 10 Fazakas Gergely Tamás - Győry L. János (szerk.): Medgyesi Pál redivivus. Tanulmányok a 17. századi puritanizmusról. Debreceni Egyetem, Debrecen, 2008. Ez a tanulmánykötet a Medgyesi-kutatás történetében és jelenlegi helyzetében eligazít. A Megyesire vonatkozó irodalom elemzése itt: Lufíy Katalin: Medgyesi Pál és a magyar puritanizmus. Histográfiai áttekintés a kezdetektől az 1980-as évekig. 15—31. 11 Petrőczi Éva: Egy fordítás háttértörténete. Lewis Bayly: The Practice of Piety - Medgyesi Pál Praxis Pietatis. Irodalomtörténeti Közlemények, 1997. 634-650. 287
