Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

VALLÁSOS KÖLTÉSZET (IMÁDSÁGOK, ÉNEKEK), HITBUZGALMI IRODALOM, IRODALMI SZÖVEGEK HATÁSA - Medgyesy S. Norbert: Gregorián eredetű, recitatív stílusú népénekek Perenye hagyományában

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. járásakor ismeretes Pyrennye néven.

6 Több birtokosváltás után ténylegesen az 1539 és 1544 közötti esztendőktől a gróf Batthyány-család volt a rohonci uradalom részét képező Perenye földesura és a templom kegyura.

7 Perenye lakói ma római katolikus vallásúak, de 1661 körül éltek itt evangélikusok is.

8 A község az 1937-1987 közötti időszak kivételével a gencsapáti (1907-ig Németh Genes, 1942-ig Nagygencs) Szent Jakab-plébánia filiája volt, és oda tartozik ma is. Perenye plébániatemploma Szent Ágota szűz és vértanú (ünnepe: február 5.) tiszteletére épült. A patrocínium a középkorban itt működött vasművesekre, kovácsokra utalhat. Perenye első temploma, amelynek oltárán a védőszent és Keresztelő Szent János képe függött, a falun kívül állt. A 18. században e két szent örvendett különös tiszteletnek a faluban, a ma is működő Szent Ágota-templomot Csődy Pál kanonok 1768-ban Keresztelő Szent János születése ünnepén, június 24-én szentelte fel.

9 A 19. század első felében Nepomuki Szent János és Szent Vendel tisztelete erősödött meg. A ma is álló Szent Ágota-templomot gróf Batthyány Lajos (1696-1765) nádor alapította 1761-ben. Az egyhajós, késő barokk épület a falu közepén áll. Az építkezés költségeit a nádor, a közbirtokosok és a helység lakosai viselték.

1

0 A perenyei Nepomuki Szent János-kápolnát az anyai ágon nemes Kercselics János iparos és felesége, Hofer Erzsébet perenyei lakosok alapították 1800-ban. A kápolna a Vas megyei barokk népi építészetjellegzetes emléke. Perenye másik kápolnája (Alsó kápolna) a házi és mezei állatok védőszentjének, Vendelnek tiszteletére épült Oszegen. A kápolna oltárán egy késő barokk devóciós Szent Vendel-kép látható, amely idősebb, mint az 1850 körül épített kápolna. A legutóbb 2003-ban felújított kápolnát Perenye község (Communitas Perenyensis) építtette, és alapítványt hozott létre fenntartására." 6 Ekkor a falut a Németújvári család tagjai birtokolták. Perenye 1374-1490 között a rohonci uradalom (Rohonczi család), 1490-1549 között pedig a szalónaki uradalom része volt. (Engel Pál: Magyarország későközépkori helységnévtára. Kézirat. Budapest, 1998.) 1404-ben Rohonccal együtt a Garai család kezébe került. Több birtokosváltás után Batthyány Ferenc 1538-ban lett Szalónak birtokosa. Az 1549-es adóösszeírásban Batthyány Ferenc, Csoron András és SzentIványi Mihály birtokosok neve szerepel Perenyénél. (Maksay Ferenc (szerk.): Magyarország birtokviszonyai aló. század közepén. 2. köt. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1990. 885.) 7 Zimányi Vera: A rohonc-szalónaki uradalom és jobbágysága a XVI-XVII. században. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1968. 8 Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. Székely és Társa Könyvnyomdája, Sopron, 1924. 247. 9 Rétfalvi Balázs szíves közlése (2010. augusztus) a Szombathelyi Püspöki Levéltárban (SzPL) végzett kutatásai alapján. A felszentelés dátumát igazoló irat jelzete: SzPL Acta Parochialia, Gencsapáti anyaga, 1. doboz; Acta Antiqua, Notitia. 10 A közbirtokosokra és a helybeliekre vonatkozó adatot Bőle András visitatiójából vettük: Visitatio Bőle 1840. június 12. 2. köt. 90. Szombathelyi Püspöki Levéltár. 11 Bővebben lásd Medgyesy-Schmikli Norbert: Szent Ágota, Nepomuki Szent János és Szent Ven424