Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)
NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. Mindezeken túl e tudósítás jellegű csoda narratívákat egy sor strukturális szabályszerűség is jellemzi, legfőképpen az, hogy korlátozott számú elem variációjából tevődnek össze, 1 7 amelyek a következők: 1. a fogadalmat tevő (a csoda alanyának) neve és származási helye, adatfelvétel: „özv. Valkovics Józsefné szül. Cslyovszky Mária, székesfehérvári illetőségű lakos, mi előttünk alulírottak előtt a következő nyilatkozatot tette. 2. a fogadalom okának megnevezése: „Tizenkét éven keresztül súlyos epekő bántalmakban szenvedett, amely idő alatt háromszor volt operálva, de a javulás minden jele nélkül. Negyedik operációt kellett volna magára vállalnia, de a nevezett ennek vonakodott magát alávetni". 3. fogadalomtétel: „Hanem ehelyett igen messze lévő búcsújáró helyre határozta el, hogy elzarándokol. Választása Máriapócsra esett és férjével Máriapócsra gyalogszerrel zarándokolt el 1930 szeptemberében". 4. a segítségkapás és a fogadalom teljesítésének rögzítése: „Máriapócs közelében állapotának javulását vette észre. Midőn a templomhoz ért a déli harangszóra teljesen fölépülve érezte magát. Útközben az epekő is minden külső beavatkozás nélkül eltávozódott tőle". 5. tárgyi, valamint kegyességi (ima, mise, zarándoklat) fogadalmi ajándékok megnevezése: „a zarándoklást Székesfehérvárról tett meg - mint fentebb említve volt gyalogszerrel Máriapócsra". 6. az eseményt hitelesítő adatok: „Máriapócs 1932. szeptember 18-án, özv. Palkovits Józsefné született Cselyovszki Mária, Székesfehérvári lakos, előttünk": két aláírás. 1 8 A szövegtípusok sorában külön csoportot alkotnak a fabulatszerü csodaleírások. Ilyen a 2005-ös Görög Katolikus Szemlében megjelent lány esete, akit Mária vakmerősége miatt hajának kihullásával büntetett meg, 1 9 és ilyen a nyírgyulaji gyilkossággal vádolt ártatlan fiú esete is, akinek lábáról Máriához imádkozva lehullottak a bilincsek. 2 0 Külön is szót kell ejteni a Bott Mihály történetét feldolgozó ponyvakiadvány szövegeiről is, amelyek közül az első versbe szedve, a második dramatizáló elemekben is bővelkedő elbeszélés formájában tárgyalja a csodás eseményt. 2 1 Ez kányság. Vallásetnológiai fogalmak tudományközi megközelítésben. Balassi Kiadó, Budapest, 2004. 68. 17 Klaniczay: i. m. 68. 18 Máriapócs Látogatási Könyve, 1900-1986. 73. 19 Kocsis: i. m. 110. 20 Kocsis: i. m. 117. 21 A mirákulumszövegek típusairól lásd Tüskés, Gábor: Búcsújárás a barokk kori Magyarországon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993. 51-52. 97
