Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

VALLÁSOS ÁBRÁZOLÁSOK, SZAKRÁLIS EMLÉKEK - Pilipkó Erzsébet: A kárpátaljai magyar görögkatolikus templomok liturgikus tárgyai

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. PILIPKÓ ERZSÉBET A kárpátaljai magyar görögkatolikus templomok liturgikus tárgyai

1 Mielőtt rátérnék a címben jelzett szűkebb témára, röviden szólnék a görögkatolikus egyházról, illetve annak kárpátaljai működéséről. A görögkatolikus egyház összetett képződmény: szertartásában keleti, hovatartozásában nyugati, és ez a kettősség egyidejűleg van jelen, s mindkét irányhoz szorosan kötődik. Előzményei a Basel-Ferrara-Firenzei XVII. Egyetemes Zsinat idejére, az ott megfogalmazott alapelvekre vezethetők vissza.

2 Ennek szellemében került sor 1664-ben az ungvári unióra, a munkácsi püspökség kebelébe tartozó ortodox ruszinoknak a római egyházzal történő egyesülésére. 1771 -ben XIV. Kelemen pápa felállította a munkácsi egyházmegyét.

3 Előtte az egyesült papság a római katolikus püspökök fennhatósága alatt működött, római katolikus teológiákon tanult, s számukra a felemelkedést a nyugati egyházhoz történő mind teljesebb hasonulás jelentette. Tehát az uniós alapelvek rögzítése ellenére már kezdetekben megindult egyfajta fölülről történő latinizálódás, amely később találkozott a közösségek igényével is. Ez utóbbi a búcsújárások alkalmával fogalmazódott meg, s vált egyre nyitottabbá, aminek következtében ájtatosságok és ábrázolások sokasága került be nemcsak a hétköznapi, de a liturgikus vallásgyakorlatba is. így a 20. század közepére a vallásos élet egésze részint a keleti egyház örökségéből, részint a latin kultuszformákból táplálkozott.

4 1949-ben a munkácsi görögkatolikus egyházmegyét a Szovjetunióban állami parancsra az orosz ortodox egyházba olvasztották be,

5 és csupán a rendszerváltozással, 1989-ben került sor a legalizálására. Ennek következtében az 1962-65. évben megtartott II. Vatikáni Zsinat határozata, amely a forrásokhoz, a keleti 1 A tanulmány a 68849 sz. OTKA támogatásával készült. 2 Pirigyi István: A magyarországi görögkatolikusok története, 1. köt. Nyíregyháza, 1990. 87. 3 Pirigyi István: A magyarországi görögkatolikusok története, 2. köt. Nyíregyháza, 1990. 59. 4 Bartha Elek: A görögkatolikus magyarság vallási néprajza. In Magyar Néprajz, 7. köt. Budapest, 1990. 426. 5 Vö. Pilipkó Erzsébet Ütköző identitások. Ungvár-Budapest, 2007. Az adott témát a szerző részletesen kifejti. 576