Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. latban jegyzi meg Magyar Zoltán: „Érdekes lenne tanulmányozni azt a folyamatot, amely a tiltásig eljut ugyan - nyilván felsőbb sugallatra -, de a tagadást vagy a megsemmisítést már nem tartja vállalhatónak, hiszen idővel a nemzeti céllal megfestett szent király egyházi vonatkozásai kerülnek előtérbe. Akkorra azonban már csak kevesen tudják-tudhatják, hogy kit is ábrázol a kép, kinek a nevét viseli a templom valójában.. ."

2

9 Szőlőhegy Szent István király fatemplomát 1791-ben építették. Az egyetlen vasszög felhasználása nélkül ácsolt templom és harangláb építése során, a helyi elbeszélő hagyomány szerint, az ácsok elrágtak hat zsák tubákot, megittak rá hat hordó bort. Az 1940-es földrengéskor megsérült templomot a 80-as évek derekán, a haranglábat a 90-es évek elején lebontották. Helyére hatalmas új templom épült Mária királynő tiszteletére. A harangláb nagyobbik harangja az új templom tornyába került, ahol most a legkisebb harang. Felirata szerint Szent István tiszteletére öntették: AJÁLJA POSTA MIHÁJNÉ A NAGY ISTEN DICSÉRETÉRE ÉS SZ. ISTVÁN TISZTELETÉRE HOGY SZOLGÁLJON LELKE ÜDVÉRE. SZÖLLŐHEGY 1886. Az ötvenkilós, 1009-es (!) évszámot viselő középső harangot 1985-ben beöntötték az új háromszázkilós középső harangba. Gál András öregdeák mindezt igy kommentálta: „Itt Szőlőhegyen a templomot esszetörték. Még a harangot is beléöntötték más harangba. El vót repedve az üdőtől, de ojan szép szóllása vót! Fijatal kántor vótam, s felmentem. Atyaúristen, ezerkilenc! S nem vót hogy belé legyen vésve vaj írva! Hanem öntve vót. Értsük meg jól! Az egész öntve vót!"

3

0 Szőlőhegy Szent István-napi búcsújáról tudósított a Katholikus Néplap 1871-ben: „Szöllőhegyen nagy gyülekezet van Szent Istvánkor, mindenféle itt élő emberekből a katholikus magyar rokonokon kívül."

3

1 Szőlőhegy búcsús ünnepén még az 1970-es években is felhangzott a templomban az Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga... kezdetű Szent István-ének. Egy Háromszékből beszármazott asszony így emlékezett ezekre az alkalmakra Tánczos Vilmosnak: „Bizon istenemre mondom, ezt az éneket örökké elénekelték! Eljött a sógorom eccer a bócsuba ide hozzánk, s sírva jött haza a templomból! Há hogyne! Ccaujiescu üdejibe hol hallotta ő otthon ezt az éneket?"

3

2 Ma már csak Pusztinában ülik meg a Szent István-búcsút, de itt sem augusztus 20-án, hanem a világegyház naptárához igazodva, szeptember 2-án. Magyar nyelvű szentmise nélkül, nem hangzik fel a templomban a magyar Szent Istvánének sem. A másik három templomban a világegyház egy-egy, a magyarsághoz 29 Magyar: i. m. (2000) 214. 30 Tánczos Vilmos: Keletnek megnyílt kapuja. Néprajzi esszék. Kolozsvár, 1996. 125-133. 31 Idézi Magyar: i. m.(2000) 213. 32 Tánczos: i. m. 125. 56