Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)
VALLÁSOS ÁBRÁZOLÁSOK, SZAKRÁLIS EMLÉKEK - Soós Sándor: A Dunakanyar út menti szakrális emlékei
NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. A hét kálváriakápolna 1762 és a 19. század második fele között épült, vagyis a kálváriák között a kápolnával rendelkezők a legkorábbiak. A régi dunabogdányi kálváriának csak a kis kápolnája maradt meg, 3 6 a pilisszántói pedig félig romos. 3 7 36 AII. világháború után tönkrement ugyan, de folyamatosan gondozzák. 37 Dunabogdányba a Zichyek a 18. század elején német lakosságot telepítettek be. A régi kálvária a Kalvarienbergen épült. Egykor stációk vezettek fel a magasban lévő kis kápolnához. A hegy elnevezése és az építmény fekvése egy 1817-es térképen látható. A helyiek vallásgyakorlásának fontos színtere. Hufnagel plébános feljegyezte: „A régi kálvária hegyen még megvan a kis kápolna. Itt szokták nagypénteki ájtatosságukat tartani a magyar ajkú hívek, míg a német ajkúak az új kálvárián ájtatoskodnak..." A plébániai adatok szerint az új kálvária területe 1871-ben került az egyházközség birtokába. A kálváriát 1875-ben állították helybeliek adományaiból. (Szilágyi 1980. 138.; Szilágyi 1972. 109.) Látványos tizennégy stációja egy oldalon, fő nézetével az útra fordítottan áll. A műemlékileg védett együttes építésének kezdetét a szakirodalom korábbra teszi: e szerint a stációk és a háromfeszületes kálváriacsoport a 19. század első feléből való. A stációk „tagolt kő talapzaton álló, vájatolt fejezetes pilaszterekkel, timpanonalakú tetőkkel" láthatók. Pest megye műemlékei. 1. köt. 1958. 339. /Magyarország műemléki topográfiája, 5./ Hufnagel szerint a kápolna másfél évi munka után, 1829. március 29-én készült el. A háromkeresztes kálváriajelenet mögött épült, egyhajós, késő barokk épületet Szent Donát tiszteletére szentelték. Visegrád kálváriáját az 1770-es években építették. Egy 1777-ben készült térképen már látható. A stációk a Dunával párhuzamosan futó hegygerinc vonulatát követik. Különlegessége a háromkeresztes golgotajelenet hiánya és az állomások beosztása. A 14. állomás maga a kápolna, amely festői környezetben áll, hármas tagolású, andezitszikla tövében. Benne szentsír fülke és oltár. Annak aljában sír, Krisztus fekvő, 18. századi köszobrával. (Szilágyi 1980. 32. 142.). Kisoroszi sokáig Visegrád leányegyháza volt. 1787-ben lett önálló lelkészség, 1810-ben plébánia. A Canonica Visitatiók 1821-től kezdve említik a falu északi végén, a magas homokpad csúcsán álló kálváriaépítményt, amely kápolnából és a hozzá tartozó három keresztből állt. (Pest megye műemlékei. 1. 1958. 457. /Magyarország műemléki topográfiája, 5./) Maga a kápolna egyszerű, 19. század eleji téglaépítmény. Fölötte fából készített kis huszártornyocska. Pilisszántó temploma 1760-ban készült el. 1772-ben lett plébánia. Addig Pilisvörösvár leányegyháza volt. Lakosainak többsége szlovák anyanyelvű. Nem maradt építészeti nyoma a régi kálváriának, amelyet a falu fölötti hegyoldalban az 1813-as ésl850-es térképek jeleztek. Szóbeli közlés szerint a hegyoldalban találtak kálváriára utaló kőmaradványokat. Ezt erősíti meg egy helytörténeti munka is. A település déli oldalán található a mai építmény. Szilágyi István szerint a 19. század első felében emelhették. (Szilágyi 1980. 140.) Mivel azonban a század közepén készült térképen még a másik kálvária van feltüntetve, ezért a keletkezési ideje későbbi időpontra tehető. A falumonográfia szerzője szerint 1892-ben építették, esetleg felújították. Szentendrén 1752-ben Sambati György helyi lakos az örökösei felé így rendelkezett: „ ha halálom történik, tíz akó bort Szent György hegyen kápolna építésére" kell fordítani. (Katona Gyuláné Szentendrey Katalin: A szentendrei katolikus egyház és plébánia története 1002-1992. Szentendre, 1996. 138.) A plébániai adatok szerint a kálváriát a régi és az új temető között emelték, egyházi támogatással és a hívek adományaiból. Egy 1762-es térkép még a kálvária építése előtti állapotot rögzítette, rajta még egy kereszt látható. (Renrenczy Múzeum - Római Kőtár Ltsz: 56.53.1. 74.63.1.) Kálváriakápolnájának a működési és felszentelési engedélyét 1763. augusztus 27-én, Nagyszombatban állították ki. (Katona 1996. 138.) Tehát bizonyos, hogy 1762-63-ban építették. 1898-ra nagyon leromlott, ezért újjáépíttették. A kápolna boltívét színes kazettásra festették, s egy adományozó segítségével fehér carrarai márványoltár került a régi helyébe. 1903-ban az oltárban kialakított 550
