Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)
VALLÁSOS ÁBRÁZOLÁSOK, SZAKRÁLIS EMLÉKEK - Lengyel Ágnes: „Ruhás Márjácskák" - palócföldi öltöztetett Mária-szobrokról
NEPI VALLASOSSAG A KARPAT-MEDENCEBEN 8. tának érzi, munkáját természetfeletti sugallatok által irányítottnak érzi, ezeknek megfelelően alakítja az öltözeteket, a kritikát - ami főleg a menyasszonyi fazonokra és anyagokra vonatkozik - ezzel az indokkal is hárítja el. 2003-ban Vargáné kétféle magyar ruhát készített a szoborra, a kegyhely nemzetijellegére utalnak ezek az öltözetek. Az egyik az „úri", a másik a „népi" magyar ruha. A készítő a régi, „nemeses" úri öltözetet bordó bársonyból készítette aranysujtással, a fehér ingvállhoz valódi hernyóselyem anyagot vásárolt. Fehér csipkekötény egészítette ki az öltözetet, de ezt mégsem adják rá. A másik „magyar ruha" a falusi szüreti mulatságok, népszínművek öltözete, nemzeti szalagokkal díszített piros-fehér-zöld színkombinációjú viselet. A mátraverebély-szentkúti szakrális tájban e kegyszobor hatása számos 19. századi ábrázolás esetén megfigyelhető. A katolikus palócok igyekeztek a kegyhely légkörét, áldását saját lakóhelyükre is átültetni, s a megyében több hasonló alkotás a csodatevő kegyszobor öltöztetős másolatának tekinthető. A kialakult devóció hatásaként, a szentkúti szakrális táj kisugárzásaként Tereske, Karancskeszi, Piliny, Szanda, Nógrádmegyer, Hugyag településein ismerünk ilyen szobrokat, de Gömör, Borsod és Havas megyében is fennmaradt néhány ilyen alkotás. így építették föl a szentkúti kiskápolna utánzatát Őrhalomban, Dejtáron, és ezért létesült öltöztetős Mária-szobor jó néhány településen. A medvesaljai Vecseklő (Vecelkov, SK) határán maga a kegyhely is átplántálódott. A vonzáskörzetben még a hordozható szobrok elnevezése is: „Szentkúti Mária", ugyanis minden község igyekezett a szentkúti búcsúba a saját szobrát elvinni, s ez lett a szobornak is a népi elnevezése. 2 2 Terényben (Nógrád m.) a 19. század derekán az iskolai öltöztetős Mária-szobor a gyertyától megégett, s a kultuszból kikerült. Látomásos jelentkezésére tisztelete megújult a szomszédos Szandán, ahol alakjához jó néhány további látomás és csoda kötődik. A megégett szobrot kijavították, s út menti kápolnát létesítettek számára. A káponka az alapító család lakóházával szemközt, patakparton, meredek oldalra épült, belső tere a hordozható foglalatban lévő öltöztetett Mária-szobor befogadására készült. Helyi megnevezéssel Márton káponkája vagy Mártonék káponkája volt az alapító család után. A Mária-szobor üvegezett, fakeretes foglalatának neve trón. Az öltöztetett Mária-szobor, a Márjácska a trón-hoz erősített félgömbön áll, rögzített állapotban (15-16. kép). Fölső teste a ruha alatt rendkívül hosszú, a láb- és kézfejek viszonylag kidolgozottak, a könyökrész csuklós megoldású, így az alkar moz22 Dám: i. m. 11.; Limbacher Gábor: Kereszténység és államiság Nógrád megye ezer éves történetében. Palóc Múzeum, Balassagyarmat, 2003. 44. 503
