Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

VALLÁSOS ÁBRÁZOLÁSOK, SZAKRÁLIS EMLÉKEK - Lengyel Ágnes: „Ruhás Márjácskák" - palócföldi öltöztetett Mária-szobrokról

NEPI VALLASOSSAG A KARPAT-MEDENCEBEN 8. A szoboröltöztetés középkorra visszanyúló és a barokk korban virágzó hagyomány, az egyház az idők során törekedett a szabályozására. VIII. Orbán pápa 1642. július 26-án kelt brévéje foglalkozott a képek és szobrok öltöztetésének kérdésével. A történeti igazságot szem előtt tartva a hagyománytól eltérő, sokszor a nemzeti vagy világias jelleget hangsúlyozó ruhákat eltiltotta, és fellépett egyes szerzetesrendek gyakorlata ellen is, akik saját rendi ruhájukba öltöztették Jézust, Szűz Máriát és a szenteket.

3 A barokk kor múltával, a felvilágosodás nyomán e szobrok egyre inkább kiszorultak a templomokból. II. József idejében, 1784-ben a helytartótanács olyan rendeletet hozott, amely szerint az öltöztethető Mária-szobrokat el kellett távolítani a templomból. A rendeletet sok helyen nem hajtották végre. A társadalom és egyház 19. századi szemléletváltozásával, a parasztság polgárosodásával és a franciaországi lourdes-i jelenések, valamint a kegyszeripar hatására e régi, zömmel paraszti mesterek faragta alkotások helyét egyre inkább a széria jellegű Mária-szobrok foglalták el. Az öltöztetett, „ruhás Máriácskák", a zömmel paraszti mesterek faragta 150-200 éves alkotások a bejárat mellé, a „koldusok oltárára" vagy a határbeli kis kápolnákba, „káponkák"-ha kerültek ki. A 20. századi modernizáció azután e szobrok többségét végképp pusztulásra ítélte, illetve a templomi kultuszból végképp kivontán, az egyéni ájtatosság kultikus tárgyai lettek, mint például a pilinyi, terényi, karancskeszi és nógrádmegyeri (Nógrád m.) Máriácskák (1-2. kép)." A jórészt helybeli mesterek faragta öltöztetős szobrok rendkívül változatosak, öltöztetésükkor is a helyi viseletből indultak ki. Többnyire alsószoknyás, vizitkés viseletek változatait szemlélhetjük a begyűjtött, megőrzött Mária-ruhatárakban, illetve a szobrokon. A szobrok öltöztetése részint a hívek, gondozók szeretetének megnyilvánukiállításhoz kapcsolódóan 2009 szeptemberében „Öltöztetett, hordozott ábrázolások, szakrális textilek és viseletek. Együtt élő népek szakrális szokásai Közép-Európában I." címmel konferencia is megvalósult a Palóc Múzeumban. Mind a kiállítás-, mind a konferenciasorozat a tervek szerint három részes. A harmadik kiállítás a közép-európai öltöztetett ábrázolásokat fogja remélhetőleg bemutatni. A megvalósult tárlatok anyagából válogatást mutatott be a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum, a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum, a mezőkövesdi Matyó Múzeum, a hatvani Hatvany Lajos Múzeum, az egri Dobó István Vármúzeum és a fuleki (Fifakovo, SK) Vármúzeum. 3 Dám Ince: A ..Hordozó Mária" valláséleli szerepe Mátraalján. Tanulmány a lelkipásztori néprajz köréből. Magyar Barát kiadása. Gyöngyös, 1944. 45^17. 4 Limbacher Gábor: Vallásos népművészet. In Kapros Márta (szerk.): Nógrád megye népművészete. Balassagyarmat, 2000. 285-287.; Császi Irén - Gy. Gömöri Ilona: A vallásos élet színterei és tárgyai. In Petercsák Tivadar és Veres Gábor (szerk.): Heves megye népművészete. Heves Megyei Múzeumi Szervezet, Eger, 2005. 524. 496