Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

VALLÁSOS ÁBRÁZOLÁSOK, SZAKRÁLIS EMLÉKEK - S. Lackovits Emőke: Egy 18. századi oltalomlevél, azaz breverl

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. nyol szerzetes, Ginezius Perez Quirinus váratlan lehetőséget kapott egy mór fejedelem előtti misézésre, de nem volt nála kereszt. Ekkor angyalok jelentek meg, akik egyenesen Jeruzsálemből a Szent Kereszt egy darabját magába foglaló keresztet hoztak, amelyet a jeruzsálemi pátriárka a nyakából vett le. Ez az angyali csoda a mór fejedelmet a keresztény hit követőjévé tette. Az eset a 13. század első felében történt. A keresztet Ginezius-keresztnek is mondták. Csodás erejét a betegek gyógyítása során tapasztalták meg, de a 16. századtól a természeti csapások, az időjárás viszontagságai elleni védelemben is megmutatkozott ereje. Tengeri viharok elhárítására, szerencsétlenségek elűzésére és az ördög megsemmisítésére egyaránt használták.

4 A Scheyern-kereszt az eddigiekhez hasonlóan ugyancsak kettős kereszt. Felső-Bajorországban készült öntvényekként terjedt el Európában. Legendája szerint a jeruzsálemi latin pátriárka, Fulcherius 1155-59 között egy fából készült, kettős kereszt alakú tartóban földdarabkákat küldött Európába a szent városokból (így a betlehemi Születés Barlangból, a Golgotáról, a Getsemáne-kertből, az Olajfák hegyéről, a Szent Sírról), Mária elszenderedésének helyéről ágydarabkát és a sírból földet. Ennek a fatartónak a közepébe helyezte el a Szent Kereszt egy darabját. Célja az adománygyűjtés volt a latin patriarchátus fenntartására. Egyúttal szentföldi zarándoklatokra is felhívta a figyelmet. A küldöttel azonban nagy baj történt. Útja során a dachaui grófság területén megtámadták és kirabolták. Az ereklye viszont valamilyen úton a scheyerni kolostorba került, és már 1200-ban különös tiszteletnek örvendett. Aki rátekintett, meggyógyult. A 16. században egy újabb legendakör alakult ki vele összefüggésben. A szomszédos kolostor egyik szerzetese ki akart vágni belőle egy darabot, mire megvakult, megnémult, és három nap múlva meghalt. Mivel sokan szerettek volna egy-egy darabot a keresztből, ezért másolni kezdték, és az Egyház által megáldott másolatokat terjesztették. A kereszt egy kelyhecskében végződik, amelyből a haldokló gyermekeket itatták meg. Ez a kereszt a tűztől, víztől, rontástól egyaránt megvédte viselőit.

5 A Benedek-kereszt áldását („E Szent Kereszt legyen az én fényem és ne az ördög az én vezérem") emberek és állatok megrontása ellen viselték. A Bálintkeresztet (Szent Bálint két angyal között, lába alatt egy fekvő beteggel) epilepszia ellen alkalmazták. A pestiskereszt vagy antonita kereszt, másképpen taukereszt az ókor óta védelmezőként ismert, a tau a görög ABC-nek tizennyolcadik betűje. A pestiscédulákon és pestisimádságokban is jelen lévő. Remete Szent Antal rendje, az antoniták 1065-ben alakult laikus testvérülete a pestises betegek 4 Gockerell, Nina: Glaube und Bild Sammlung. Rudolf Kriss, Passau, 2009. 59-60. 5 Gockerell: i. m. 57-58. 466