Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

VALLÁSOS ÁBRÁZOLÁSOK, SZAKRÁLIS EMLÉKEK - S. Lackovits Emőke: Egy 18. századi oltalomlevél, azaz breverl

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. S. LACKOVITS EMŐKE Egy 18. századi oltalomlevél, azaz breverl A Veszprémi Laczkó Dezső Múzeum Iparművészeti Gyűjteményében 56.240 leltári számon őrzik azt a tasakban elhelyezhető, kilenc, összeillesztett, egy vastagabb papírra felragasztott rézkarcokkal ellátott lapokból álló levelet, amelynek minden képe felhajtható, és alatta újabb kép vagy könyörgés szövege található, de hátsó oldalára egy másik, színes mintás papír került, amelyen újabb három rézkarc látható. Ennek az összeállításnak a párhuzamai döntően német nyelvterületről ismertek. Négy oldalról hajtották össze ezeket a lapocskákat. Valamennyit védelmező és áldást közvetítő eszközként használták. Megnevezésük: breverl vagy oltalomlevél. Maga a kifejezés a latin littera brevis szóból eredeztethető, jelentése rövid, tömör levél, kisebb jelentőségű kérdéssel foglalkozó pápai bulla, amely VIII. Orbán pápa 1635-ből való kinyilatkoztatásán alapul. Olyan áldásokat tartalmaz, amelyek viselőit védetté teszik minden rossz külső hatással és betegségekkel szemben.

1 A fennmaradt emlékanyag tipikus felépítésű: négy oldalról összehajtogatott papírlapokból áll, amelyen kiterítve többnyire nyolc darab különálló rézmetszetsor látható. A rézmetszetek szenteket ábrázolnak, általában a segítő szenteket, a pestisszenteket, a Segítő Boldogasszony vagy a gonoszt jelképező kígyón taposó Immaculata képét, Mária-kegyhelyek kegyképeinek, kegyszobrainak másolatait, egy-egy jezsuita szentet, de főként ferences szenteket. Mindezeken túl szent és mágikus szövegek, könyörgések, imádságok, szentírási részletek is olvashatók a képecskékhez kapcsolódóan. Nagyon fontosak voltak a breverlekben a kereszt ábrázolások, amelyek oltalmazó, segítő és bajelhárító keresztfajtákat jelentettek, mint a Zakariás-kereszt, a Caravacakereszt, a Bálint-kereszt, a Scheyern-kereszt, de ismeretes még a pestiskeresztként is használt antonita kereszt. A Zakariás-kereszt kettős kereszt, rajta a Zakariás-áldás kezdőbetűi olvashatók. Legendája szerint a tridenti zsinat (1545-1563) ideje alatt, 1547-ben rettenetes pestisjárvány tört ki, amelynek húsz zsinati atya is áldozatául esett. A zsinatot átmenetileg Bolognába költöztették. Ekkor Leonhard antiochiai pátriárka, mások szerint Fr. Franciscus Salazar salamancai püspök, azt ajánlotta, hogy egy 1 Népi vallásosság Felső-Ausztriában címmel megjelent katalógusból. 463