Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

VALLÁSOS KÖLTÉSZET (IMÁDSÁGOK, ÉNEKEK), HITBUZGALMI IRODALOM, IRODALMI SZÖVEGEK HATÁSA - Medgyesy S. Norbert: Gregorián eredetű, recitatív stílusú népénekek Perenye hagyományában

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. A gregorián ének a liturgia szakrális-szentségi mivoltának fontos jele és fokmérője. A tanulmányunkban bemutatott énekek által a perenyeiek a nagy, közös gregorián énekkincs egy szeletét, saját dallamvariánsban, saját zenei anyanyelvvé formálva magát a szent liturgiát énekelhették, és reméljük, hogy ezt nemcsak múlt időben mondhatjuk el. A község szokásrendje ezáltal már megvalósította a II. Vatikáni Zsinat célkitűzését is, amely egyrészt kimondja, hogy „a latin nyelv használatát - a részleges jogrend érvényben maradása mellett - a latin rítusokban meg kell tartani" (Sacrosanctum Concilium [SC], 1963. 36. pont, l.§),

7

0 továbbá a zsolozsmázásra vonatkozóan igy szól: „... az esti dicséretet, legalább vasárnapokon és nagyobb ünnepeken a templomban a néppel együtt végezzék. Ajánlatos, hogy a hívek is imádkozzák a szent zsolozsmát, a papokkal együtt vagy maguk között, de akár egyénileg is." (SC 100. pont)

7

1 Perenye hagyománya a Szentháromság-olvasó, a Jeremiás Siralmai és a vesperás révén a zsolozsma végzésére kiváló példát mutat - a mai utódoknak csak követniük és megélniük kell e fenséges örökséget! kintés I. Összegyűjtött írások, beszédek, nyilatkozatok. S. a. rend. Bónis Ferenc. Zeneműkiadó, Budapest, 1982. 77. 70 A II. Vatikáni Zsinat tanítása i. m. 1992. 112. 71 A II. Vatikáni Zsinat tanítása i. m. 1992. 122. 445