Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)
VALLÁSOS KÖLTÉSZET (IMÁDSÁGOK, ÉNEKEK), HITBUZGALMI IRODALOM, IRODALMI SZÖVEGEK HATÁSA - Medgyesy S. Norbert: Gregorián eredetű, recitatív stílusú népénekek Perenye hagyományában
NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. zá a Szentháromság-dicsőítő éneket: „Gloria Patri et Filio et Spiritui Sancto..." Ehhez Karácsonykor a 116. zsoltár, „Laudate Dominum omnes gentes..." incipittel csatlakozik. A 113. zsoltárt („In exitu Israel de Egypto..." - „Izrael kijővén Egyiptomból...") kifejezetten húsvét nyolcadában énekli az Egyház a keresztségi hálaadó, ún. dicsőséges nagyvesperásban, 5 9 mert ahogy az Ószövetség népe megszabadult az egyiptomi szolgaságból, úgy szabadult meg az Újszövetség népe (az Egyház) Krisztus kereszthalála és feltámadása gyümölcseként a húsvéti keresztség által. Ezt a zsoltárt a perenyei hagyomány ráadásul a katolikus egyház legalább 1500 éves hagyományának megfelelően a tonus peregrinus gregorián zsoltártónusban, annak helyi, népi változata szerint énekli. (A recitatív tónusok közül a tonus peregrinus a legnépszerűbb hangnem a népi zsoltározásban. 6 0) A zsoltárokat a perenyei vecsernyében a liturgikus időszakhoz illő népének 6 1 követi, majd a pap intonálja a „Magnificat"-ot. A „Magnificat" („Magasztalja lelkem az Urat...") az imaóra csúcspontja, amelyet Szűz Mária énekelt hálából, Erzsébetnél tett látogatásakor (Lk 1,46—55). 62 A perenyei vesperás végzéséről fontos történeti adatot olvashatunk Bőle András egyházlátogatási jegyzőkönyvében, amely 1840. június 12-én, magyar nyelven, helybeli tanúk: Imre József, Somogyi László, Vlasits János, Kercselics György és Kovács György előtt készült. A jegyzőkönyv ezzel a mondattal emlékezik meg e jeles liturgikus szokásról: „Innepeken délután Vecsernyék tartatnak." 6 3 A szokás további, 19. századi és 20. század eleji életéről nincsenek adataink. Perenyében az 1930-as és 1940-es években Heisz Alajos kántortanító vezette a vesperást, az 1979-ből fennmaradt plébániai Hirdetőkönyv ugyancsak hirdeti a vesperás megtartását, pl. február 11-én a Szent Ágota-búcsú kereté59 Liturgikus jelentőségéről, szerkezetéről és történetéről lásd: Dobszay László: A húsvét heti „dicsőséges vesperás". Gondolkodó füzetek, 7. szám, 2003. március, 1-10. 60 MNdtK I. 330-331. 61 Karácsonykor: Krisztus Jézus született, örvendezzünk... (Éneklő Perenye - továbbiakban: ÉP 23.); Szent Ágota ünnepén: Szűz virágnak, Ágotának zengjen énekünk... (ÉP 51.), vagy: Szent Ágota, piros rózsa... (ÉP 52.); húsvétkor: Üdvözítőnk feltámadott, szenteljük vígan e napot... (ÉP 97.); pünkösdkor: Teremtő Lélek, szállj miránk... (ÉP 110.); Szentháromság vasárnapján: Szentháromság, te, kinek titka nagv... (ÉP 115.); Űrnapján: O, ki ez oltáron kenyér színe alatt... (ÉP 119.) 62 A zsolozsma történetéről és szerkezetéről szóló, legújabb összefoglaló tanulmányok: Dobszay László: A zsolozsma. Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Egyházzenei Intézete és a Magyar Egyházzenei Társaság, Budapest, 1995. /Egyházzenei Füzetek, 1/3./; Dobszay László: A római officium. Magyar Egyházzene, V. évf. 1997/1998. 2-3. sz. 133-153. Ujabb közlése: Dobszay László válogatott írásai 1995-2010. 2. köt. Liturgia-kultúra-közélet. Szerk. Kovács Andrea. Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Egyházzenei Kutatócsoport, Budapest, 2010. 58-70. 63 Visitatio Bőle 2. köt. 1840. június 12. 88. (Szombathelyi Püspöki Levéltár.) 440
