Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

VALLÁSOS KÖLTÉSZET (IMÁDSÁGOK, ÉNEKEK), HITBUZGALMI IRODALOM, IRODALMI SZÖVEGEK HATÁSA - Kővári Réka: Egy gyimesközéploki népénekgyűjtés 16-18. századi dallamai

NEPI VALLASOSSAG A KARPAT-MEDENCEBEN 8. Láttam a vizet kezdetűt; zsoltárparafrázisokat is találtunk, Istenem, te megvizsgáltál és Könyörülj Istenem kezdettel. Az egyházi év ünnepeiből természetszerűleg kiemelkedő karácsonyi idő is jelen van számos régi énekkel, mint pl. O fényességes/dicsőséges szép hajnal, Mikor Máriához, Csordapásztorok, Szűz/Ó Mária e világra nékünk, A királyok királyának. A húsvéti időszakból elsősorban a szenvedés idejének népénekei kerültek elő, mint En nemzetem, Jaj nagy kedven tartott, vagy Lehullott a Jézus vére; de hallottuk a Feltámadt Krisztus e napon kezdetű éneket is. Egyéb népénekek közül az O ki ez oltáron kezdetű, oltáriszentségről szólót, valamint közismert Mária-énekeket vettünk fel. A halott mellett, háznál végzett közösségi alkalmakhoz, az imádkozókhoz kapcsolódó népénekek, halottasok teszik ki nagyobb részét gyűjtésünknek. így pl. az O emberi gyarló nemzetség, O keserves jajszó és Jézus szenvedéséről kezdetűeket, valamint a nagyböjti énekeknél már említett Jaj nagy kedven tartott kezdetű Mária-siralmat énekelték. Természetesen a fentieken kívül még számos későbbi keletkezésű népéneket rögzítettünk. Mielőtt a felsoroltakból három éneket kiemelve tárgyalnánk, egy hajdani (autodidakta) segédkántorral készített beszélgetésből idézünk. Főcze Géza (szül. 1922. szeptember 19. Gyimesközéplok-Hidegség) amikor meglátta nálunk a Kájoni Cantionale Domokos Pál Péter által kottákkal ellátott kiadását,

9 olvasottságáról tanúságot téve rögtön megjegyezte, hogy ő a „csángóknak a vezére volt oda bé a Regátba, igaz-e?".

1" Az 1950-es években a gyimesközéploki templomban kántorkodott, próbálta „nyomkodni" az orgonát mindenféle képzettség, segítség nélkül. Erről a következőket mondta: „csak úgy magamba. Ez volt a baj, hogy kellett volna egy kis képzés. Ugymondva székelyként taknyolódtunk. Nem volt idő rá, mert a megélhetés nem engedte, hogy azzal foglalkozzunk, hanem úgy lopkodtunk valamit, de az nem számítható." Végül pedig elmondott egy önszántából megtanult meghatározást, amelyet egy kottás könyvben olvasott: „A zeneművészet alkotó ellemej!] a hang, amely rugalmas testek rezgéséből származik. Ha a rezgések egyenlő sebességbe követik egymást, zenei hangot hallunk, s ha nem, zörej, zaj keletkezik. Ez az igazság. Nem kell sokat politizálni, mert ez így van."" 9 Domokos: i. m. (1979) 10 Rudasné Bajcsay Márta szíves szóbeli közlése alapján egy korábbi gyűjtéséből kiderül, hogy Főcze Géza - édesapja hatására - sokat olvasott, kiemelkedően művelt ember. A könyvet olyan sokra értékelte, hogy - ötévi szolgálat után - mikor az aradi minoriták könyvtárát felszámolták, saját pénzén vásárolt kosarakban mentett meg a könyvekből saját részére. 11 Gyimesközéplok-Hidegség (Csík), Főcze Géza (sz. 1922. szeptember 19.). Gy.: Kővári Réka, Rudasné Bajcsay Márta 2004. június 6. Jelzet: ZT1 MD 144/17,23. 411