Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)
VALLÁSOS KÖLTÉSZET (IMÁDSÁGOK, ÉNEKEK), HITBUZGALMI IRODALOM, IRODALMI SZÖVEGEK HATÁSA - Soósné Veres Rózsa: A rózsafüzér-imádság és a költészet kapcsolata. A hitbuzgalmi lapok rózsafüzéres versei
NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. Öröm-füzér vala mult ezred hajnala, És Fájdalmas-füzér lett annak alkonya: Uj ezred hajnalán következhet-e más? Dicsőséges-füzér! a nagy feltámadás! Öröm-füzérünk nyilt az első ezreddel, Hogy Szent István király Tenékedjegyzett el, Szent László, Nagy Lajos, Kapisztrán, hős Huny ad, Első néppé küzdtek szent zászlód alatt. De öröm-füzérre fájdalmas végezet, Hogy a mi örömünk sirba temetkezett, Dult hit, hon, uj Mohács az ezred alkonyán, Tőr járja át Szíved, hét fájdalmú Anyám! Fájdalmas füzérre, ezredünk sírjára Dicsőséges füzér támad fel itt már ma, Uj ezredév ragyog örök dicsőségre, Fel, fel hát magyarok! Fel Mária népe!'" A rózsafüzér architextusa és a versek közti kapcsolat többféle formája létezik, amely az intertextualitás kategóriáival jellemezhető. Az architextus szolgálhat forrásként, egy-egy gondolatsor kiindulásaként, de akár műfaji kapcsolatra vonatkozó utalásként is (pl. Sík Sándor Rózsakoszorú és Székely László Szentolvasó). Szokásos eljárás a rózsafüzér-imádság egyes motívumainak, szövegrészeinek szó szerinti, célzásszerű vagy tartalmi - jelölt vagy jelöletlen, közvetett vagy közvetlen, esetleg tipográfiával kiemelt - beépítése, ami által a háttérjelentés kódolódik bele az aktuális szövegbe. Szolgálhat az új szöveg témájaként, beépülhet és szervessé válhat montázsszerűen, vendégszövegként. Hatósugara szerint érintheti az egész művet vagy csak egyes részeket, s eszközei szemantikai, strukturális, pragmatikai, grammatikai és stiláris szinten is megjelenhetnek. Feltűnő, hogy a rózsafüzéres ponyvák versei az egyházi irodalom verseivel sok ponton érintkeznek. A versek többsége a vallásos ponyvákban is megfigyelhető szemléletet tükrözi, amely megragad minden alkalmat, hogy nyelvi és retorikai megoldásokkal, megjelenítő ábrázolással, képgazdag megfogalmazással, sokféle hangnemmel is közelebb hozza és megértesse a misztériumot, ahogy Lovich Ilo10 Kálmán Károly: Kivel keljen honunk új ezredévre fel?! Legszentebb Rózsafüzér Királynéja, 1896. 129. 366