Népi vallásosság a Kárpát-medencében 8. Konferencia Balatonfüreden, 2009. október 1-3. (Laczkó Dező Múzeum Veszprém, 2013)

EGYHÁZTÖRTÉNET, TÖRTÉNETI FORRÁSOK - Oláh János: A rabbi és a zsidó néprajz (Kohlbach Bertalan)

NÉPI VALLÁSOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 8. mint a papok vezetőjére. Isten előtt tehát a főpap lett „Izrael szószólója, képviselője; benne egyesült mindama kiváltság, amely azelőtt az elsőszülöttet megillette. (Mózes II. k. 24. fej. 5. v. ...'"

1

0 Viszont a főpapnak és az Áron nemzetségéből származóknak, a kohanitáknak, testileg is hibátlannak kellett lenniük, így egy „levehető tetoválást" készítettek, egy aranylemezt, amelyen ott volt az Örökkévaló neve, és azt fel lehetett kötni és le lehetett venni. A Szentély pusztulása után azonban a főpapi funkció megszűnt, minden zsidó férfi „pappá lett" saját családja számára és „megörökölte" e jegyet, amelyet ezután egy bőrre véstek vagy domborítottak, és szíjakkal láttak el, hogy fel-, illetve levehető legyen. A tanulmány második fejezetében"

1 a tálit lényegéről így ír: „A tetoválás legrégibb formája a forradásos, heges bevágás (...) a testről átment a forradásos dísz a ruhára mint rojt és szakrális lett...""

2 A harmadik részben"

3 a mezuzáról ekként vélekedik: „A gyermek éíetét biztosítja ez az amulett, a tetoválás átvitele a házra. "

w Kohlbach tehát e három vallási „kegytárgyat" az ősi tetoválás maradványaként, annak továbbéléseként fogta fel. Utolsó néprajzi vonatkozású írása, amelyet a Népszerű Zsidó Könyvtár című könyvsorozat részére írt, a Zsidó néprajz

u

i címet viseli. Ebben a tanulmányában nem kizárólag a néprajz eszközeit használja, hanem mintegy önigazolást keresve, szenvedélyesen cáfolja a faji ideológia létjogosultságát, a zsidóságot ért sztereotip vádaskodásokat. A folklorista Kohlbach egy jellemző mondata a Libanon című folyóiratból, 1943-ból, amely e munka egy részének a kivonatát adja: „A zsidó folklore van olyan fontos, mint a zsidó história, talán még fontosabb, mert testünkről, leikünkről számol be önnönmagunknak és válaszol embertársainknak.. ,""

6 Kohlbach Bertalan munkálkodását a zsidó néprajz terén ő foglalja össze halála előtt egy évvel a legtalálóbban: „A zsidó néprajzi ősrengetegben néhány járható ösvényt feltártam. A nagy anyag részletes feldolgozásra vár, de az idő mostoha, (...) a sok üldözés ritkítja sorainkat, volna kutató, de nincs hol közölje észleleteit.. ,""

7 Kohlbach Bertalan fontosabb néprajzi publikációi (magyarul) IMIT Évkönyv 1910. Szerk. Bánóczi József. Izraelita Magyar Irodalmi Társulat, Budapest, 1910. 96-129. Állatvédelem a zsidóságban. Adatok a zsidó néprajzhoz. I. 110 IMIT Évkönyv 1938. 181-182. 111 Uo. 186-192.-II.A tallith. 112 Uo. 190-191. 113 Uo. 193-195.-III. Függelék. A mezuza. 114 Uo. 194. 115 A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltárban található: XIX-D M9/2(4) raktári jelzet alatt 45 oldal. 116 Adatok a zsidó néprajzhoz. Libanon, Budapest, VIII. 1943: 52. 117 Libanon. Budapest, VIII. 1943: 55. 356